Itt a legfrissebb egyetemi rangsor: hat magyar került a világ ezer legjobb felsőoktatási intézménye közé

Hat magyar egyetem került fel a Quacquarelli Symonds (QS) 2020-as összesített világrangsorára: a magyar felsőoktatási intézmények közül a legjobb eredményt a Szegedi Tudományegyetem érte el, amelyet az 501-510. helyre soroltak a lista készítői. A rangsor élén alig-alig van mozgás az elmúlt évekhez képest: a világ legjobb egyetemének továbbra is Massachusetts Intitute of Technologyt, vagyis az MIT-t tartják a QS szakemberei.

  • Eduline

A Szegedi Tudományegyetemet az 501-510., a Debreceni Egyetemet a 601-650., az Eötvös Loránd Tudományegyetemet és a Pécsi Tudományegyetemet a 651-700., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, valamint a Budapesti Corvinus Egyetemet pedig a 801-1000. helyre sorolták a QS legfrissebb – kedd este nyilvánosságra hozott – világrangsorának készítői.

A QS-rangsort több szempont – így például a nemzetközi hallgatók és oktatók aránya, a munkaadók és az akadémiai szféra megítélése, az intézményhez köthető tudományos munkák idézettsége – alapján állítják össze évről évre.

A régió legjobb egyeteme a bécsi

A környező országokból az osztrák egyetemek érték el a legjobb eredményt: a bécsi egyetem a 154. helyet szerezte meg, de a rangsor készítői további négy osztrák intézményt is a világ ötszáz legjobbja közé soroltak, így például a bécsi műszaki egyetemet, az innsbrucki egyetemet vagy a grazi műszaki egyetemet.

Szlovákiából három felsőoktatási intézmény került fel a QS listájára (a Comenius és a pozsonyi műszaki egyetem a 751-800., a kassai műszaki egyetem pedig a 801-1000. helyen áll), Romániából pedig két egyetem: a Babes-Bolyai és a bukaresti egyetem egyaránt a 801-1000. helyen végzett. Hat ukrán felsőoktatási intézmény is szerepel a rangsorban, a legjobb eredményt a V. N. Karazin Kharkiv National University érte el, a 491. helyre sorolták. Szerbiából a belgrádi egyetem került fel a QS-lista 801-1000. helyére, Szlovéniából a ljubljanai és a maribori egyetem (591-600. és 751-800. hely), Horvátországból pedig a zágrábi egyetem (751-800.).

Az MIT az élen

Az összesített lista élén a Massachusetts Institute of Technology (MIT), a Stanford és a Harvard áll, de a világ tíz legjobb felsőoktatási intézménye közé került az Oxford, a California Institute of Technology (CalTech), a svájci ETH Zurich, a Cambridge, a UCL, az Imperial College London és a University of Chicago is.

Vagyis tavaly óta csak kisebb átrendeződés volt az élvonalban – a tíz legmagasabb pontszámot elérő intézmény közé új szereplő nem került. A tizenegyedik helyen – holtversenyben – két szingapúri egyetem, a Nanyang Technological University és a National University of Singapore áll, míg a kínai Tsinghua University a tizenhatodik helyen zárt a QS 2020-as rangsorában.

A QS korábban nyilvánosságra hozott, tudományterületenként összeállított felsőoktatási rangsoráról és a magyar egyetemek eredményeiről itt olvashattok:

Friss felsőoktatási rangsor: itt van az összes magyar eredmény

Tíz magyar egyetem került fel a Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb képzésterületi rangsoraira: a bölcsészettudományok területén a CEU-t például a 143. helyre sorolták, az élet- és orvostudományok listáján a Semmelweis Egyetem a 308. helyen végzett, a természettudományi képzések QS-rangsorában pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem szerezte meg a legjobb helyezést, a 340.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.