A tanterv megváltoztatásával növelné az orvosok számát a kormány

Mostani 11 év helyett, kevesebb idő is elég lenne, hogy valaki kész orvos legyen - derül ki az oktatási államtitkár által életre hívott reformbizottság terveiből.

  • Eduline

Most a hatéves alapképzést és az ötéves szakképzést figyelembe véve ma minimum 11 évbe telik, mire egy fiatal kész orvosnak számít. Sőt, a családalapítás vagy a tudományos tanulmányok miatt ez a gyakorlatban még tovább tolódhat. Ezen változtatna az oktatási államtitkár által életre hívott reformbizottság, amely változtatna a tanterven, hogy a frissen végzett orvosok minél előbb önállóan is megállják a helyüket a műtőkben, a szakrendelőkben vagy a kórházakban – írta a Magyar Nemzet cikkére hivatkozva a hvg.hu.

Riasztó lemorzsolódási adatok: az orvos- és egészségtudományi szakokon tanulók harmada nem fejezi be az egyetemet

Magas a lemorzsolódók aránya az orvosi- és egészségtudományi szakokon, a friss adatok szerint a képzést elkezdők harmada nem fejezi be az egyetemet.

A lap az írja, Merkely Béla szerint, aki a Semmelweis Egyetem rektora – egyben a reformbizottság vezetőjét – a humánerőforrás-helyzet úgy is javítható, hogy a hatéves alapképzés központjába a klinikai gyakorlatot helyezik és a szakképzési időszakot lerövidítik. Ezen kívül minden évben lehetővé kell tenni, hogy a fiatal orvosok olyan készségeket és képességeket szerezhessenek egy-egy területen, amelyek alkalmassá teszik őket az önálló munkavégzésre.

A rektor szerint egységes módszertanra és klinikai struktúrára van szükség, az egyetemen csak olyan elméletet kell oktatni, amit a klinikákon is hasznosítani lehet. Merkely Béla azt is mondta, hogy a nagy tantermi előadások helyett blokkosított klinikai gyakorlati oktatásra van szükség, valamint a szakorvosképzésben rövidíteni kell a törzsképzést.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.