A tanterv megváltoztatásával növelné az orvosok számát a kormány

Mostani 11 év helyett, kevesebb idő is elég lenne, hogy valaki kész orvos legyen - derül ki az oktatási államtitkár által életre hívott reformbizottság terveiből.

  • Eduline

Most a hatéves alapképzést és az ötéves szakképzést figyelembe véve ma minimum 11 évbe telik, mire egy fiatal kész orvosnak számít. Sőt, a családalapítás vagy a tudományos tanulmányok miatt ez a gyakorlatban még tovább tolódhat. Ezen változtatna az oktatási államtitkár által életre hívott reformbizottság, amely változtatna a tanterven, hogy a frissen végzett orvosok minél előbb önállóan is megállják a helyüket a műtőkben, a szakrendelőkben vagy a kórházakban – írta a Magyar Nemzet cikkére hivatkozva a hvg.hu.

Riasztó lemorzsolódási adatok: az orvos- és egészségtudományi szakokon tanulók harmada nem fejezi be az egyetemet

Magas a lemorzsolódók aránya az orvosi- és egészségtudományi szakokon, a friss adatok szerint a képzést elkezdők harmada nem fejezi be az egyetemet.

A lap az írja, Merkely Béla szerint, aki a Semmelweis Egyetem rektora – egyben a reformbizottság vezetőjét – a humánerőforrás-helyzet úgy is javítható, hogy a hatéves alapképzés központjába a klinikai gyakorlatot helyezik és a szakképzési időszakot lerövidítik. Ezen kívül minden évben lehetővé kell tenni, hogy a fiatal orvosok olyan készségeket és képességeket szerezhessenek egy-egy területen, amelyek alkalmassá teszik őket az önálló munkavégzésre.

A rektor szerint egységes módszertanra és klinikai struktúrára van szükség, az egyetemen csak olyan elméletet kell oktatni, amit a klinikákon is hasznosítani lehet. Merkely Béla azt is mondta, hogy a nagy tantermi előadások helyett blokkosított klinikai gyakorlati oktatásra van szükség, valamint a szakorvosképzésben rövidíteni kell a törzsképzést.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.