A Parlament előtt tüntettek a diákok a 2020-as felvételi feltételek visszavonásáért. Szerintük az „átgondolatlan nyelvvizsga-törvény több tízezer diáktól veszi el a továbbtanulás lehetőségét”.
17:20Nem engednek a szigorból
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma már többször is hangsúlyozta, „nincs és nem is várható semmilyen változás a 2014. december 18-án kihirdetett rendelkezésekben, amelyek szerint 2020-tól a felsőoktatásba történő felvétel alapfeltétele lesz egyrészt a legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat, illetve a legalább egy emelt szintű érettségi vizsga vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél. Utóbbi alól kivétel a művészet képzési terület”.
A minisztériumi válasz több szakembert meglepett, a szigorítás miatt ugyanis sokan szorulnak majd ki a felsőoktatásból, ráadásul szakmai szervezetekhez is eljutottak az elmúlt hónapokban olyan hírek, amelyek alapján a kormány elhalasztja a nyelvvizsgához kötött felvételi bevezetését.
17:15Véget is ért a tüntetés.
17:14
Nemzeti konzultációt indítanak a diákok a nyelvvizsga-törvénnyel kapcsolatban. Gyetvai Viktor egyetemista felszólalásában elárulta, a kérdések között szerepelni fog az is, hogy „Egyetért-e Ön azzal, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek le kell tennie a nyelvvizsgát 2019. szeptember 1-ig?”. A kérdőívet még ma közzéteszik, mondta.
17:12„Szeptember 1-ig tegye le a nyelvvizsgát!”
„2019. szeptember 1-ig tegye le a középfokú komplex angol nyelvvizsgát!” – követelik a diákok Orbán Viktor miniszterelnöktől. Azt ígérik, akár el is kísérik a nyelvvizsgára a politikusokat, akiknek nincs meg a vizsgája. Ha ezt nem teljesíti a miniszterelnök, népszavazási kezdeményezéssel állnak elő, mégpedig két témában is:
17:07„Ha kevesebb hallgató lesz, kevesebb egyetemre lesz szükség”
Sipos Ferenc Norbert egyetemista arról beszélt, nem csak a diákoknak, hanem az egyetemeknek is fontos a nyelvvizsga-szigor elhalasztása. „Most ássák meg az egyetemek sírjait” – mondta. Ez pedig azt jelenti, hogy az egyetemek elveszíthetik a hallgatóik akár felét is, illetve hosszútávon az egyetemi oktatók is kockáztatják munkahelyüket. „Ha kevesebb hallgató lesz, kevesebb egyetemre lesz szükség”- emelte ki.
17:00A jelenlegi parlamenti képviselők 62 százalékának nincs középfokú nyelvvizsgája.
Kötelező nyelvvizsga: a képviselők 62 százalékának nincs papírja a nyelvtudásáról
A jelenlegi parlamenti képviselők 62 százalékának nincs középfokú nyelvvizsgája. A te gyereked jövőre már csak akkor jelentkezhet egyetemre, ha neki van. Miközben az ehhez szükséges nyelvtanulás feltételei nem biztosítottak minden gyerek számára - ezt posztolta a Facebookon a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány.
16:54"Halasszák el, amíg nincs megteremtve a megfelelő oktatási háttér!"
Ercse Kriszta oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform szóvivője is hangsúlyozta, a közoktatásban nincs előírva a nyelvvizsga szintjének elérése, ezen felül kiemelte, hogy egy 2017-es jelentés szerint nincs egységes nyelvoktatási stratégia, nincs elég nyelvtanár, megfelelő tankönyv és megfelelő tanárképzés. Ezért azt javasolja, halasszák el a szigorítást, amíg nincs megteremtve ehhez a megfelelő oktatási háttér. Illetve szerinte ha továbbra is ragaszkodnak ehhez a szigorításhoz, akkor előbb-utóbb össze fog omlani az egészségügy és az oktatás is, mert nem lesz elég tanár és orvos, belőlük már most is hiány van.
Ercse Kriszta továbbá azt követelte, hogy addig ne lépjen hatályba az intézkedés, amíg a parlamenti képviselők 85 százaléka meg nem szerzi a középfokú komplex nyelvvizsgát.
16:49"Évente 1500-2500 ezer pedagógussal lesz kevesebb..."
Dvorácskó Balázs a Pedagógusok Szakszervezete képviseletében arról beszélt, a változások nem itt, ezen a tüntetésen kezdődnek, de hinni kell abban, hogy van esély a változásra. Hozzátette: évente 1500-2500 ezer pedagógussal lesz kevesebb, és felüknek nincs nyelvvizsgája, ez pedig azt jelenti, a nyelvvizsga-törvény bevezetésével még kevesebben lépnek majd a pályára. Kiemelte, hogy az oktatás színvonala sem megfelelő, illetve a jelenlegi szabályozás alapján a közoktatásnak nem célja a nyelvvizsga megszerzése.
16:44"Álljatok ki, és ne hagyjuk, hogy elvegyék a jövőnket!"
A felszólalók közül először Tasi Zsuzsi, egy művészeti szakgimnázium diákja beszélt arról, milyen sok diáknak jelent gondot a 2020-as kötelező nyelvvizsga bevezetése, hiszen a gimnáziumokban nem mindenkinek van lehetősége felkészülni a nyelvvizsgára. Ezen felül pedig a legtöbb iskolásnak sem ideje, sem anyagi háttere ahhoz, hogy magántanárral készüljön fel a vizsgára.
16:29A Himnusszal ebben a percben kezdetét vette a tüntetés.
16:26Kik lesznek a felszólalók?
A Facebook-esemény alapján a felszólalók között lesz Ercse Kriszta (oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform szóvivője), Dvorácskó Balázs (Pedagógusok Szakszervezete), Tasi Zsuzsi (középiskolás), Sipos Ferenc Norbert (egyetemista) és Gyetvai Viktor (egyetemista) is.
16:09Több tanári szervezet is csatlakozott a diákok tüntetéséhez
A Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Szabad Egyetem, a Hallgatói Szakszervezet, a Szülői Hang közösség, a Független Diákparlament és az Oktatói Hálózat is csatlakozott a középiskolások és egyetemisták által szervezett a mai tüntetéshez.
16:00Pontosan miért tüntetnek?
„A nyelvoktatás fejlesztése helyett olyan körülmények között várják el a kötelező nyelvvizsgát, amiben folyamatos a tanárhiány, és országosan a tavaly felvettek fele nem tudta volna teljesíteni ezt az elvárást” – írják a diáktüntetés Facebook-oldalán, hozzátéve: a túlterheltség is problémát okoz, ahogy az is, hogy a képességfejlesztés helyett „csak a folyamatos magolásról szól az iskola”.
„Mi a célunk? A felvételihez kötelező nyelvvizsga bevezetésének elhalasztása addig, amíg az ország minden iskolájában elérhetővé nem teszik a minőségi nyelvoktatást! A felesleges túlterhelés csökkentése, magolás helyett a való életre készítsen fel az iskola! Az oktatási rendszer kiszámíthatóvá tétele, élhető jövő a diákoknak!” – sorolják a követeléseiket.
15:43Gyülekeznek a tüntető diákok a Parlament előtt.
A tüntető diákok mellett a rendőrök is megérkeztek a Kossuth térre. Ma 16 órakor kezdődik a demonstráció a nyelvvizsga-törvény eltörléséért.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
