Újabb részlet a Corvinus átalakításáról: megvan, ki fogja vezetni fenntartó alapítványt

Megvan, ki fogja vezetni a Corvinust fenntartó új alapítványt – derült ki az egyetemen tartott sajtótájékoztatón.

  • Eduline

Februárban jelentették be, hogy az állam helyett a Maecenas Universitatis Corvini vagyonkezelő alapítvány felel majd az intézmény fenntartásáért. A kitűzött cél pedig, hogy 2030-ra az intézmény a világ vezető egyetemei közé kerüljön.

A kormány célja, hogy további intézményeket is hasonló formában működtessen a jövőben – tette hozzá Palkovics László, az Információs és Technológiai Minisztérium vezetője. A vagyonkezelő alapítvány elnöki címére Hernádi Zsoltot, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatóját kérte fel a kormány - írja a hvg.hu.

Módosítottak a felsőoktatási törvényen

Módosította a felsőoktatási törvényt kedden az Országgyűlés: a változtatásnak főként a Budapesti Corvinus Egyetem átalakításában lesz szerepe.

Hatalmas felelősség a kuratórium, a magánalapítvány munkája, amely hosszú távon hivatott biztosítani az egyetem működését – mondta el Hernádi Zsolt, aki kiemelte: az állami fenntartásnál kiszámíthatóbb ez a forma, hiszen a közfinanszírozás kockázatokkal járhat, már csak amiatt is, hogy évente új és új költségvetéseket írnak. Itt hároméves stratégiára készülnek, és „itt belülről” jobban tudjuk, mire van szüksége az intézménynek. „Ebben is vannak kockázatok, de ez semmi ahhoz képest, amikor 1800 méter mélyen fúrunk – ezek a kockázatok kiszámíthatóak, kezelhetőek, az itt dolgozó szakembergárda pedig megkapja a lehetőséget” – fogalmazott a Mol elnök-vezérigazgatója. Hernádi Zsolt kiemelte: az ösztöndíj tömege nem fog változni, sőt, reményeik szerint növelni tudjuk, ezen belül azonban lehet, hogy lesznek átcsoportosítások.

Változások előtt a Corvinus: milyen lesz a felvételi, változik-e a tandíj?

Hamarosan állami alapítású alapítvány veszi át a Corvinus működtetését, de hogyan fogja ez a felvételit befolyásolni, változik-e a tandíj és vajon több külföldi diákot vonzz majd az egyetem? Csák János, a Corvinus Megújulásáért Felelős Projektszervezet vezetője beszélt ezekről a kérdésekről.

Ahogy már korábban írtunk róla, az alapítványba az állam a Molban és a Richterben meglévő tulajdonrészének egy részét tette be, a két tőzsdén jegyzett cég részvényeinek 10-10 százaléka került az alapítvány kezelésébe, az ezekből származó osztalékot is az egyetem használhatja fel.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.