Változások előtt a Corvinus: milyen lesz a felvételi, változik-e a tandíj?

Hamarosan állami alapítású alapítvány veszi át a Corvinus működtetését, de hogyan fogja ez a felvételit befolyásolni, változik-e a tandíj és vajon több külföldi diákot vonzz majd az egyetem? Csák János, a Corvinus Megújulásáért Felelős Projektszervezet vezetője beszélt ezekről a kérdésekről.

  • Eduline

Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2019 július elsejétől egy állami alapítású alapítvány veszi át a Budapesti Corvinus Egyetem működtetését, 2020-tól állami ösztöndíjas férőhelyekre nem jelentkezhetnek a felvételizők, viszont létrehozzák a Corvinus-ösztöndíjat, amellyel az ígéretek szerint körülbelül annyian tanulhatnak majd tandíjmentesen, mint eddig.

Arra a kérdésre, hogy mennyiben változik a felvételi, Csák János, a Corvinus Megújulásáért Felelős Projektszervezet vezetője azt mondta, idén még marad minden a megszokott rendszerben, azonban lehetséges, hogy a jövőben érdemes lenne változtatni.

Azt azonban meg kell gondolni, hogy a szűrés a jegyek mellett kiegészüljön motivációs levéllel, szaktanári ajánlással és személyes elbeszélgetéssel. Ez a bevált angolszász módszer átvétele lenne" - mondta el a növekedés.hu-nak Csák János.

Módosítottak a felsőoktatási törvényen

Módosította a felsőoktatási törvényt kedden az Országgyűlés: a változtatásnak főként a Budapesti Corvinus Egyetem átalakításában lesz szerepe.

 Vajon változnak-e a tandíjak?

"A mostani évfolyam számára még semmiképp" - mondta az oldalnak a projektszervezet vezetője. Hozzátette: a tervek szerint később is ugyanannyi ösztöndíjas hallgató maradna, mint most az állami képzésben, de már az alapítvány finanszírozásában. "Jelenleg tanulmányi és szociális ösztöndíj van, ezt jó lenne kiegészíteni az oktatáson kívüli tevékenységekhez kapcsolódó ösztöndíjakkal olyanoknak, akik valamilyen társas tevékenységben vesznek részt magas szinten az egyetemen. Legyen ez néptánc, sport, szimfónikus zenekar, bármi" - mondta Csák János.

Hozzátette: ez azért fontos, mert a régi diákok akkor fognak később áldozni az egyetemre, ha itt jól érezték magukat, ha élmény volt az egyetemi életkorszakuk. Ehhez pedig kellenek azok hallgatók, akik megteremtik ezt a közeget.

Arra a kérdésre pedig, hogy hány százalék külföldi hallgatót szeretnének, a projektszervezet vezetője azt mondta, nincs ilyen szám. Azt akarják, hogy külföldről is ugyanolyan színvonalú hallgatók jöjjenek, mint Magyarországról. Illetve hozzátette, ha megfelelő tandíjakat állapítanak meg, akkor alternatívát tudnak lenni a nagyon drága angol, vagy a komoly megélhetési költséget jelentő német egyetemekkel szemben is.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.