Változások előtt a Corvinus: milyen lesz a felvételi, változik-e a tandíj?

Hamarosan állami alapítású alapítvány veszi át a Corvinus működtetését, de hogyan fogja ez a felvételit befolyásolni, változik-e a tandíj és vajon több külföldi diákot vonzz majd az egyetem? Csák János, a Corvinus Megújulásáért Felelős Projektszervezet vezetője beszélt ezekről a kérdésekről.

  • Eduline

Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2019 július elsejétől egy állami alapítású alapítvány veszi át a Budapesti Corvinus Egyetem működtetését, 2020-tól állami ösztöndíjas férőhelyekre nem jelentkezhetnek a felvételizők, viszont létrehozzák a Corvinus-ösztöndíjat, amellyel az ígéretek szerint körülbelül annyian tanulhatnak majd tandíjmentesen, mint eddig.

Arra a kérdésre, hogy mennyiben változik a felvételi, Csák János, a Corvinus Megújulásáért Felelős Projektszervezet vezetője azt mondta, idén még marad minden a megszokott rendszerben, azonban lehetséges, hogy a jövőben érdemes lenne változtatni.

Azt azonban meg kell gondolni, hogy a szűrés a jegyek mellett kiegészüljön motivációs levéllel, szaktanári ajánlással és személyes elbeszélgetéssel. Ez a bevált angolszász módszer átvétele lenne" - mondta el a növekedés.hu-nak Csák János.

Módosítottak a felsőoktatási törvényen

Módosította a felsőoktatási törvényt kedden az Országgyűlés: a változtatásnak főként a Budapesti Corvinus Egyetem átalakításában lesz szerepe.

 Vajon változnak-e a tandíjak?

"A mostani évfolyam számára még semmiképp" - mondta az oldalnak a projektszervezet vezetője. Hozzátette: a tervek szerint később is ugyanannyi ösztöndíjas hallgató maradna, mint most az állami képzésben, de már az alapítvány finanszírozásában. "Jelenleg tanulmányi és szociális ösztöndíj van, ezt jó lenne kiegészíteni az oktatáson kívüli tevékenységekhez kapcsolódó ösztöndíjakkal olyanoknak, akik valamilyen társas tevékenységben vesznek részt magas szinten az egyetemen. Legyen ez néptánc, sport, szimfónikus zenekar, bármi" - mondta Csák János.

Hozzátette: ez azért fontos, mert a régi diákok akkor fognak később áldozni az egyetemre, ha itt jól érezték magukat, ha élmény volt az egyetemi életkorszakuk. Ehhez pedig kellenek azok hallgatók, akik megteremtik ezt a közeget.

Arra a kérdésre pedig, hogy hány százalék külföldi hallgatót szeretnének, a projektszervezet vezetője azt mondta, nincs ilyen szám. Azt akarják, hogy külföldről is ugyanolyan színvonalú hallgatók jöjjenek, mint Magyarországról. Illetve hozzátette, ha megfelelő tandíjakat állapítanak meg, akkor alternatívát tudnak lenni a nagyon drága angol, vagy a komoly megélhetési költséget jelentő német egyetemekkel szemben is.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.