Komoly veszélybe került az ELTE Zenei Tanszéke a leépítések miatt

Szomorú Facebook-posztot írt az ELTE Zenei Tanszéke, miután olyan mértékben kellett létszámot csökkenteni, ami komolytalanná teszi az ott folyó munkát.

  • Eduline

A kicsi, 11 (és fél) státusszal rendelkező tanszéken is - ahogy az egész ELTE-n, mert a 250 millió forintot von el a kormány - le kellett építeni a létszám harmadát, most így maradt nyolc és fél státusz. A tanszék munkája így gyakorlatilag lehetetlenné vált - írja a hvg.hu.

Egy operaénekes nehezen tanítana zongorát vagy karvezetést, ahogyan egy zeneelméletet vagy partitúraolvasást oktató sem lesz képes átadni a tökéletes hangképzés titkait, és ez így van jól."

"Azzal, hogy megválik tőlük az intézmény, nemcsak semmibe veszi az esetenként több évtizednyi elvégzett munkájukat, kitartásukat és elhivatottságukat, hanem ellehetetleníti a tanszék működését mind tanári, mind hallgatói oldalról."

A kirúgott oktatóknak ráadásul magánképzést is kellett tartaniuk, mert csak így oldható meg a személyre szabott oktatás. Így ezeket a kari tanulókat is a megmaradó, kevés oktatónak kéne maguk között szétosztani - teszik hozzá.

„Nem igaz, hogy szakokat, tanszékeket zárunk be"

Nem igaz, hogy a bölcsészkaron azért kezdtek kidolgozni egy minősítési rendszert, hogy az alapján bocsássanak el oktatókat - mondta Darázs Lénárd, az Eötvös Loránd Tudományegyetem általános ügyekért felelős rektorhelyettese, aki az Eduline-nak adott interjúban arról is beszélt, nem gazdasági vészhelyzet miatt döntött úgy a szenátus, hogy racionalizálják a bölcsész- és a természettudományi kar működését.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.