2020-tól átalakul két népszerű gazdasági alapszak: a turizmus-vendéglátás és a nemzetközi gazdálkodás BSc-képzés hét helyett nyolc féléves lesz, hosszabb lesz a szakmai gyakorlat, amelyet ráadásul a hallgatók külföldön is teljesíthetnek.
Három és fél év helyett négy évig kell majd tanulniuk azoknak, akik turizmus-vendéglátás vagy nemzetközi gazdálkodás alapszakon szeretnének diplomázni – ez derül ki a felsőoktatási szakképzések, alap- és mesterszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló EMMI-rendelet módosításából, amely kedden jelent meg a Magyar Közlönyben.
A turizmus-vendéglátás szakosoknak nem egy, hanem két féléves szakmai gyakorlatot kell majd teljesíteniük „turisztikai és vendéglátó tevékenységet folytató szervezetnél vagy a felsőoktatási intézmény tanéttermében, tanszállodájában”. Újdonság, hogy a két félévből egyet akár külföldön is lehet tölteni. Mivel hosszabb lesz a képzés, a kreditszám is magasabb lesz: a jelenlegi 180+30 helyett 180+60 kreditet kell majd szerezni.
Változik a nemzetközi gazdálkodás alapszak is, az szintén négyéves lesz, a jogszabály alapján ráadásul „a képzés követelmény – nemzetközi jellegének erősítése érdekében – legalább egy félév külföldön szerzett tapasztalat vagy nemzetközi környezetben megszerzett gyakorlat”.
A jogszabály alapján a két képzést felmenő rendszerben alakítják át, a tanulmányaikat 2020. február 1-je után elkezdő hallgatókat érinti először.
| A legnépszerűbb szakok között |
| A turizmus-vendéglátás a felvételizők egyik nagy kedvence, a legnépszerűbb BA- és BSc-képzések listáján tavaly például az ötödik volt 4990 jelentkezővel. 2420 felvételiző ráadásul a jelentkezési lap első helyére sorolta az alapszakot, a turizmus-vendéglátást népszerűségben csak a gazdálkodási és menedzsment, a mérnökinformatikus, a kereskedelem és marketing, valamint az ápolás és betegellátás előzte meg. A turizmus-vendéglátás szakon egyébként évek óta csak az szerezhet állami ösztöndíjas helyet, aki eléri az előzetes ponthatárt – ezt idén 400-nál húzták meg –, 2018-ban ezért 1635-en kezdhették meg tanulmányaikat, ám csak 618 elsőéves kapott állami támogatást. A nemzetközi gazdálkodás is a legnépszerűbb alapszakok közé tartozik – a 2018-as felvételin 2767-en jelölték meg, 1343-an az első helyen. Közülük végül 1019-en kerültek be a képzésre, és mindössze 339-en tanulhatnak állami ösztöndíjas formában, a többiek önköltségesként kezdhették el tanulmányaikat. Ezen a szakon is van előzetes ponthatár, idén a nemzetközi gazdálkodáson 420. |
A két szak átalakításáról Szabó Lajos, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatási rektorhelyettese beszélt korábban, a Portfoliónak azt mondta, az üzleti képzéseknél és egyes társadalomtudományi területeken előnyösebb lenne, ha a „3 vagy 3,5 éves alapképzés plusz 2 éves mesterképzés” rendszert újragondolnák.
"Szeretnénk igazodni a nemzetközi normákhoz, másrészt azt is szeretnénk, ha már az alapképzésen is olyan hallgatókat tudnánk képezni, akik nemzetközi tapasztalattal is rendelkeznek: persze a hallgató eddig is mehetett külföldre, de ez nem épült be teljes mértékben a tantárgyi programba. Az új rendszerben az alapképzésben a tanulmányok meghosszabbodnak fél évvel, de a hallgató egy félévet külföldön tanul vagy külföldön teljesíti szakmai gyakorlatát, így garantáltan szert tesz nemzetközi tapasztalatra" – mondta a lapnak.
A cikk arra is kitér, hogy a külföldi tanulmányok finanszírozása nem jelent változást a hallgató magyarországi státuszához képest. „Tehát ha a hallgató állami finanszírozott képzésben vesz részt, vagy a későbbiekben Corvinus-ösztöndíjas lesz, ez a finanszírozás fedezi a külföldi tanulmányokat is, és ha egy partnerintézményhez megy, akkor ott is biztosítja neki az egyetem a megfelelő feltételeket” – írják.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
