Az egyetem versenyképességének növelése a célja annak a vagyonkezelői alapítványnak, amely Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány néven, az új működési modell alapján jön létre a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartójaként.
Trócsányi László igazságügyi miniszter a vagyonkezelői alapítvány mint új típusú alapítványi forma jövőbeni működési szabályrendszerét ismertetve hétfői budapesti sajtótájékoztatón elmondta: a vagyonkezelő alapítvány magáncéllal, családi vagyonok professzionális kezelésére és közcéllal, fenntartói feladatok ellátására, így a felsőoktatás számára is kiváló lehetőséget kínál.
A törvényben, külföldi példák alapján, az alapítvány számára kötelező tőkeminimumot írtak elő, ami 600 millió forint, és a működés további garanciális elemeit is tartalmazza az új jogszabálytervezet, így a magasabb létszámú kuratóriumot, kötelező könyvvizsgálat és felügyelőbizottság működtetése mellett a vagyonellenőr szerepét.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter közölte: az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány alapító vagyona a MOL Nyrt. és a Richter Nyrt. 10-10 százalékos részvénypakettje, amelynek piaci összértéke nagyságrendileg 380 milliárd forint. A részvények osztalékhozama fordítható az egyetem céljainak megvalósítására.
Emellett a kormány döntése alapján az egyetem ingó és ingatlanvagyona július 1-től az egyetem tulajdonába kerül. A miniszter elmondta, hogy az egyetem javára megvásárolásra kerül a Wingprojekt6 Kft., amely az egyetem egyik - jelenleg PPP formájában használt - oktatási épületének tulajdonosa.
Lánczi András, az egyetem rektora reményét fejezte ki, hogy az általuk megvalósítandó modell más intézmények számára is példa lesz. Pavlik Lívia, az egyetem kancellárja, miniszteri biztos kiemelte, hogy a Corvinus Ösztöndíj a hallgatók számára továbbra is biztosítja az egyetemen az ingyenes továbbtanulás lehetőségét, valamint elmondta, hogy a munkavállalók számára a felsőoktatási törvény átmeneti garanciális szabályokat fogalmaz meg a közalkalmazotti státuszból a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyba történő áttérésre.
Csak így kerülhet a világ kétszáz legjobb egyeteme közé a Corvinus az államtitkár szerint
Az alapítványi konstrukcióban lehetséges elérni, hogy a Corvinus belátható időn belül a világ kétszáz legjobb egyeteme közé kerüljön - ezt mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
