A tavaszi félév a legtöbb egyetemen már elkezdődött. Ez pedig azt is jelenti, hogy a szemeszter végére teljesítenie kell a hallgatóknak azokat a feltételeket, amelyekkel tovább maradhatnak állami ösztöndíjas képzésükön.
A felsőoktatási törvény módosítása, vagyis a 2018 óta élő szigorítás feltételei két szemeszterre (egy tanévre) szólnak. Ha az utolsó két aktív félévben legalább 36 kreditet szereznek a hallgatók és elérik a meghatározott tanulmányi átlagot, megtarthatják tandíjmentes helyüket. Hacsak egyik feltétlelt nem teljesítik, akkor is átsorolják őket önköltséges képzésre. Vagyis hasonlóképpen mint általános- és középiskolában, az évvégi eredményekre igencsak érdemes odafigyelni természetesen annak fényében, hogyan alakult az azt megelőző szemeszter, ugyanis ezek eredményei (a kreditek és az átlag) együttesen számítanak.
A felvételin államilag finanszírozott képzésekre bekerült hallgatóknak eddig is figyelniük kellett tanulmányi eredményeikre – ha az utolsó két aktív félévükben legalább 36 kreditet szereztek vagy elértek egy bizonyos tanulmányi átlagot, megtarthatták tandíjmentes helyüket. A szigorítás miatt azonban most már mind a két feltételt teljesíteni kell, ha valaki állami ösztöndíjas szeretne maradni. Ez azt jelenti, hogy akkor is átsorolhatják fizetősre, ha a tanulmányi eredményével nincs probléma, de a kreditszámával igen, vagy elegendő kreditet szerzett, de nem érte el a meghatározott tanulmányi átlagot.
A minimumátlagot pedig már nem az intézmények, hanem egy kormányrendelet határozza meg, képzési területenként - ezt itt tudjátok megnézni egy táblázatban.
Több ezren bukták el a tandíjmentes helyet, mégis tovább szigorít a kormány
Körülbelül nyolcezer hallgató veszítette el állami ösztöndíjas helyét idén nyáron, ők ettől a tanévtől kizárólag fizetős formában folytathatják az egyetemet vagy a főiskolát. A kormány másfél éve döntött arról: az egyetemistáknak az eddigieknél jóval szigorúbb feltételeket kell teljesíteniük, ha továbbra is tandíjmentesen szeretnének tanulni.
Sokan gondolják úgy, hogy az iskolai oktatás ma ismert, hierarchikus és tekintélyelvű szerkezete megváltoztathatatlan. Megszoktuk, hogy a tanítás-tanulás tervezése, irányítása és értékelése kizárólag a tanár kezében van, míg a diákok a folyamat passzív, jobb esetben engedelmes elszenvedői. Vélemény.
Tanító, óvodapedagógus, csecsemő-és kisgyermeknevelő - néhány olyan alapképzés, ahova állami ösztöndíjas helyre kétszázas pontszám is elég volt a pótfelvételin.
„Anyuka úgyis otthon van a kistestvérrel, vigye haza ebéd után a nagyobbat” – időről időre találkozhatnak hasonló kéréssel az óvodás gyerekek szülei. De megteheti-e az óvoda, hogy arra kéri a GYES-en vagy GYED-en lévő szülőket, vigyék haza korábban a gyereküket? És mi történik akkor, ha az intézmény létszámhiányra hivatkozva küldené haza a gyerekeket? Megnéztük, mit mondanak a szabályok.
Megérkezett az iskolakezdési támogatás első részlete a jogosult családokhoz, a parlamentben azonban továbbra is téma volt, hogy kik és mekkora összeget kapnak. Szűcs Gábor fideszes képviselő szerint a kormány jóval kevesebbet költ a programra, mint amennyit Magyar Péter korábban ígért, és az általános és középiskolások kétharmada kimaradt a támogatásból.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Néhány nap és becsöngetnek, amiről a legtöbb diáknak a fekete ruha és fehér ing juthat eszébe. De vajon minden iskolában kötelező ünneplőben menni?
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyerek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyerekek védelmének közös felelősségét.
Egy online előadás szünetében maradt bekapcsolva a mikrofon, így hallhatta végig egy egész csoport, ahogy a Pázmányon tanító volt alkotmánybíró arról beszél az egyik hallgatóval, mely tételeket szeretné kihúzni a közelgő záróvizsgán. Az egyetem fegyelmi eljárást indított az ügyben.
