Egyetemisták, figyelem! Komoly tétje van a tavaszi félévnek

A tavaszi félév a legtöbb egyetemen már elkezdődött. Ez pedig azt is jelenti, hogy a szemeszter végére teljesítenie kell a hallgatóknak azokat a feltételeket, amelyekkel tovább maradhatnak állami ösztöndíjas képzésükön.

  • Eduline

A felsőoktatási törvény módosítása, vagyis a 2018 óta élő szigorítás feltételei két szemeszterre (egy tanévre) szólnak. Ha az utolsó két aktív félévben legalább 36 kreditet szereznek a hallgatók és elérik a meghatározott tanulmányi átlagot, megtarthatják tandíjmentes helyüket. Hacsak egyik feltétlelt nem teljesítik, akkor is átsorolják őket önköltséges képzésre. Vagyis hasonlóképpen mint általános- és középiskolában, az évvégi eredményekre igencsak érdemes odafigyelni természetesen annak fényében, hogyan alakult az azt megelőző szemeszter, ugyanis ezek eredményei (a kreditek és az átlag) együttesen számítanak.

A felvételin államilag finanszírozott képzésekre bekerült hallgatóknak eddig is figyelniük kellett tanulmányi eredményeikre – ha az utolsó két aktív félévükben legalább 36 kreditet szereztek vagy elértek egy bizonyos tanulmányi átlagot, megtarthatták tandíjmentes helyüket. A szigorítás miatt azonban most már mind a két feltételt teljesíteni kell, ha valaki állami ösztöndíjas szeretne maradni. Ez azt jelenti, hogy akkor is átsorolhatják fizetősre, ha a tanulmányi eredményével nincs probléma, de a kreditszámával igen, vagy elegendő kreditet szerzett, de nem érte el a meghatározott tanulmányi átlagot. 

A minimumátlagot pedig már nem az intézmények, hanem egy kormányrendelet határozza meg, képzési területenként - ezt itt tudjátok megnézni egy táblázatban.

Több ezren bukták el a tandíjmentes helyet, mégis tovább szigorít a kormány

Körülbelül nyolcezer hallgató veszítette el állami ösztöndíjas helyét idén nyáron, ők ettől a tanévtől kizárólag fizetős formában folytathatják az egyetemet vagy a főiskolát. A kormány másfél éve döntött arról: az egyetemistáknak az eddigieknél jóval szigorúbb feltételeket kell teljesíteniük, ha továbbra is tandíjmentesen szeretnének tanulni.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.