Itt van minden fontos infó, amit a diákhitelről tudni kell

A felvételizők nyakán az egyetemi jelentkezési határidő, egyre közeledik az érettségi, szeptembertől pedig egészen megváltozik az életük. Egyesek szülői és egyéb, akár szociális támogatásból, mások egyetem melletti munkavállalással fedezik majd kiadásaikat, vannak pedig akik diákhitelt vesznek fel. Milyen típusok vannak és melyiket érdemes igényelni? Mutatjuk.

  • Eduline

Diákhitel1 és diákhitel2 közül választhatnak azok, akik ilyen támogatásra szeretnének szert tenni egyetemi évei alatt. Mi a különbség a kettő között? A diákhitel1-et egyaránt felvehetik állami ösztöndíjas és önköltséges képzésen tanulók, a diákhitel2-t viszont csak önköltséges képzésre felvettek igényelhetik.

Mekkora összeget lehet velük felvenni?

A diákhitel1 esetében havi 15, 21, 25, 30, 40, 50 vagy 70 ezer forintot lehet igényelni, amit félévenként egyösszegű vagy havi utalásban is lehet kérni. A diákhitel2nél akkora összeg igényelhető, amekkora a tanuló tandíja az intézmény felé, ez tehát csak tandíjra költhető, míg a diákhitel1 esetében nincsen megszabva az, hogy mire költi a diák.

Mekkora a kamat?

A diákhitel1 kamata változó, mértékét a Kormányrendeletben rögzített szabályok szerint, félévente határozza meg a Diákhitel Központ. Ahogyan azt már korábban megírtuk, az előző félévi 2,30 százalékról 2,20 százalékra csökkentették a diákhitel1 kamatát a 2019. január 1-jétől június 30-ig tartó időszakra. A diákhitel2 pedig kamatmentes.

Ennyiből élnek a magyar egyetemisták: minden második hallgató dolgozik is

Mennyit költenek havonta a magyar egyetemisták és főiskolások? Minden negyedik hallgató kevesebb mint 50 ezer forintot.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István