Itt van minden fontos infó, amit a diákhitelről tudni kell

A felvételizők nyakán az egyetemi jelentkezési határidő, egyre közeledik az érettségi, szeptembertől pedig egészen megváltozik az életük. Egyesek szülői és egyéb, akár szociális támogatásból, mások egyetem melletti munkavállalással fedezik majd kiadásaikat, vannak pedig akik diákhitelt vesznek fel. Milyen típusok vannak és melyiket érdemes igényelni? Mutatjuk.

  • Eduline

Diákhitel1 és diákhitel2 közül választhatnak azok, akik ilyen támogatásra szeretnének szert tenni egyetemi évei alatt. Mi a különbség a kettő között? A diákhitel1-et egyaránt felvehetik állami ösztöndíjas és önköltséges képzésen tanulók, a diákhitel2-t viszont csak önköltséges képzésre felvettek igényelhetik.

Mekkora összeget lehet velük felvenni?

A diákhitel1 esetében havi 15, 21, 25, 30, 40, 50 vagy 70 ezer forintot lehet igényelni, amit félévenként egyösszegű vagy havi utalásban is lehet kérni. A diákhitel2nél akkora összeg igényelhető, amekkora a tanuló tandíja az intézmény felé, ez tehát csak tandíjra költhető, míg a diákhitel1 esetében nincsen megszabva az, hogy mire költi a diák.

Mekkora a kamat?

A diákhitel1 kamata változó, mértékét a Kormányrendeletben rögzített szabályok szerint, félévente határozza meg a Diákhitel Központ. Ahogyan azt már korábban megírtuk, az előző félévi 2,30 százalékról 2,20 százalékra csökkentették a diákhitel1 kamatát a 2019. január 1-jétől június 30-ig tartó időszakra. A diákhitel2 pedig kamatmentes.

Ennyiből élnek a magyar egyetemisták: minden második hallgató dolgozik is

Mennyit költenek havonta a magyar egyetemisták és főiskolások? Minden negyedik hallgató kevesebb mint 50 ezer forintot.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.