Itt van minden fontos infó, amit a diákhitelről tudni kell

A felvételizők nyakán az egyetemi jelentkezési határidő, egyre közeledik az érettségi, szeptembertől pedig egészen megváltozik az életük. Egyesek szülői és egyéb, akár szociális támogatásból, mások egyetem melletti munkavállalással fedezik majd kiadásaikat, vannak pedig akik diákhitelt vesznek fel. Milyen típusok vannak és melyiket érdemes igényelni? Mutatjuk.

  • Eduline

Diákhitel1 és diákhitel2 közül választhatnak azok, akik ilyen támogatásra szeretnének szert tenni egyetemi évei alatt. Mi a különbség a kettő között? A diákhitel1-et egyaránt felvehetik állami ösztöndíjas és önköltséges képzésen tanulók, a diákhitel2-t viszont csak önköltséges képzésre felvettek igényelhetik.

Mekkora összeget lehet velük felvenni?

A diákhitel1 esetében havi 15, 21, 25, 30, 40, 50 vagy 70 ezer forintot lehet igényelni, amit félévenként egyösszegű vagy havi utalásban is lehet kérni. A diákhitel2nél akkora összeg igényelhető, amekkora a tanuló tandíja az intézmény felé, ez tehát csak tandíjra költhető, míg a diákhitel1 esetében nincsen megszabva az, hogy mire költi a diák.

Mekkora a kamat?

A diákhitel1 kamata változó, mértékét a Kormányrendeletben rögzített szabályok szerint, félévente határozza meg a Diákhitel Központ. Ahogyan azt már korábban megírtuk, az előző félévi 2,30 százalékról 2,20 százalékra csökkentették a diákhitel1 kamatát a 2019. január 1-jétől június 30-ig tartó időszakra. A diákhitel2 pedig kamatmentes.

Ennyiből élnek a magyar egyetemisták: minden második hallgató dolgozik is

Mennyit költenek havonta a magyar egyetemisták és főiskolások? Minden negyedik hallgató kevesebb mint 50 ezer forintot.

Hozzászólások

Pilz Olivér is tankerületi vezető lett

Alig két hónappal azután, hogy három év kihagyás után visszatért a tanításhoz, már tankerületi igazgatóként folytatja munkáját Pilz Olivér. A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója november 5-től a Miskolci Tankerületi Központ élére kerül.

„Abszurd hungarikum, hogy egy diáknak ma sokszor nehezebb bekerülnie egy úgynevezett elitgimnáziumba, mint néhány évvel később egy színvonalas egyetemre”

A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.