Egyre több a külföldi hallgató a magyar egyetemeken

Öt év alatt több mint másfélszeresére nőtt a Magyarországon tanuló külföldi egyetemisták aránya, ami azt is jelzi, hogy egyre jobb a magyar egyetemek nemzetközi megítélése - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az MTI-nek.

  • MTI

Az államtitkár ismertette: az Oktatási Hivatal adatai szerint 2012 és 2017 között 7-ről 12 százalékra nőtt a külföldiek aránya a teljes hallgatói létszámon belül. A magyar egyetemekre járó külföldi hallgatók legtöbbje (64 százaléka) Európából, 23 százaléka Ázsiából és 7 százaléka Afrikából érkezik az Eurostat vizsgálata alapján.

Országok szerinti bontásban az látható, hogy Magyarországra legtöbben Németországból érkeznek, a második helyen Szlovákia áll, majd Románia, Szerbia és Kína következik. Ezek alapján egyértelmű - közölte Rétvári Bence -, hogy nemcsak a szomszédos országok fiataljai, hanem a világ minden tájáról érkeznek az országba. Ez is fontos visszaigazolása annak, hogy a magyar diplomák nemzetközi értéke kiemelkedő - tette hozzá.

Kitért arra is: a magyar diplomák versenyképességét több nemzetközi rangsor mutatja. Az Academic Ranking of World Universities listája szerint 2018-ban a legjobb ezer közé öt magyar egyetem került be, a Times Higher Education idei rangsora alapján hét magyar egyetem szerepel a világ legjobb ezer felsőoktatási intézménye között, a Quacquarelli Symonds (QS) 2019-es felsőoktatási világrangsorára pedig hat magyar egyetem jutott fel.

Úgy fogalmazott: radikálisan emelkedik az állami ösztöndíjas PhD-hallgatók száma is, ugyanis 2019 szeptemberétől 53 százalékkal többen, 1300 helyett 2000 diák tanulhat állami ösztöndíjasként Magyarországon doktori szinten. Az Eurostat adatai szerint 2010 és 2017 között 23 százalékkal nőtt a felsőfokú végzettségűek aránya Magyarországon a 30-34 évesek körében - fűzte hozzá az államtitkár.

Lemorzsolódás a felsőoktatásban: évtizedes lemaradást kell ledolgozni

Több évtizedes hátrányt kell ledolgozni - mondta a felsőoktatási lemorzsolódásról Horváth Zita helyettes államtitkár.

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.