Öt év alatt több mint másfélszeresére nőtt a Magyarországon tanuló külföldi egyetemisták aránya, ami azt is jelzi, hogy egyre jobb a magyar egyetemek nemzetközi megítélése - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az MTI-nek.
Az államtitkár ismertette: az Oktatási Hivatal adatai szerint 2012 és 2017 között 7-ről 12 százalékra nőtt a külföldiek aránya a teljes hallgatói létszámon belül. A magyar egyetemekre járó külföldi hallgatók legtöbbje (64 százaléka) Európából, 23 százaléka Ázsiából és 7 százaléka Afrikából érkezik az Eurostat vizsgálata alapján.
Országok szerinti bontásban az látható, hogy Magyarországra legtöbben Németországból érkeznek, a második helyen Szlovákia áll, majd Románia, Szerbia és Kína következik. Ezek alapján egyértelmű - közölte Rétvári Bence -, hogy nemcsak a szomszédos országok fiataljai, hanem a világ minden tájáról érkeznek az országba. Ez is fontos visszaigazolása annak, hogy a magyar diplomák nemzetközi értéke kiemelkedő - tette hozzá.
Kitért arra is: a magyar diplomák versenyképességét több nemzetközi rangsor mutatja. Az Academic Ranking of World Universities listája szerint 2018-ban a legjobb ezer közé öt magyar egyetem került be, a Times Higher Education idei rangsora alapján hét magyar egyetem szerepel a világ legjobb ezer felsőoktatási intézménye között, a Quacquarelli Symonds (QS) 2019-es felsőoktatási világrangsorára pedig hat magyar egyetem jutott fel.
Úgy fogalmazott: radikálisan emelkedik az állami ösztöndíjas PhD-hallgatók száma is, ugyanis 2019 szeptemberétől 53 százalékkal többen, 1300 helyett 2000 diák tanulhat állami ösztöndíjasként Magyarországon doktori szinten. Az Eurostat adatai szerint 2010 és 2017 között 23 százalékkal nőtt a felsőfokú végzettségűek aránya Magyarországon a 30-34 évesek körében - fűzte hozzá az államtitkár.
Lemorzsolódás a felsőoktatásban: évtizedes lemaradást kell ledolgozni
Több évtizedes hátrányt kell ledolgozni - mondta a felsőoktatási lemorzsolódásról Horváth Zita helyettes államtitkár.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
