Több évtizedes hátrányt kell ledolgozni - mondta a felsőoktatási lemorzsolódásról Horváth Zita helyettes államtitkár.
„Az egyetemek nagyon komoly lemorzsolódást csökkentő, felzárkóztató programokat szerveznek uniós, hazai és saját erőforrásaikból. Ebben a tekintetben azonban mindenképp van még hova fejlődnünk” – mondta a Horváth Zita felsőoktatási helyettes államtitkár a Magyar Hírlapnak.
Hozzátette: minden esetben meg kell nézni, hogy mi áll a lemorzsolódás hátterében, például hogy a hallgató azért nem tudja-e tartani az ütemet, mert nem rendelkezik a szükséges tudással, vagy mert anyagilag nem bírja, vagy mert nincs nyelvvizsgája. „Itt több évtizedes hátrányt kell ledolgozni” – mondta.
A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy a Fokozatváltás a felsőoktatásban stratégiában azt vállalták, hogy 2020-ra körülbelül harminc százalék lesz a diplomások aránya a lakosságon belül. „Azt gondolom, hogy ezt lehet tartani, és hosszabb távon a cél, hogy stabilan beálljunk a harminc–harmincöt közötti arányra. A digitalizáció megjelenésével a legtöbb munkakör betöltéséhez magas szintű tudásra van szükség, a munkahelyek elvárják a diplomát. Természetesen szükség van a szakképzett munkaerőre is, de egy biztos: akár a fizetéseket nézzük, akár a foglalkoztatottsági rátát, a diplomával rendelkezők mindig jobb helyzetben vannak a munkaerőpiacon” – mondta.
Riasztó lemorzsolódási adatok: van, ahol tízből négy hallgató otthagyja az egyetemet
Tízből négy hallgató mindenféle „papír", diploma és abszolutórium nélkül távozott az egyetemről - derül ki a 2010-ben kezdett, műszaki alapszakosokról készített kutatásból. Riasztóak a lemorzsolódási adatok, az esti és levelező tagozatosok közül például csak minden harmadik hallgató szerzett végzettséget, de a fizetős formában tanulók körében sem jobb a helyzet.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
