Itt vannak az adatok: egyre több magyar diák választ dán egyetemet

Folyamatosan emelkedik a dán egyetemeken tanuló magyar hallgatók száma. Nem véletlenül: tandíj nincs, bár a megélhetésre jelentős összegeket kell félretenni.

  • Eduline

Egy év alatt jelentős mértékben megemelkedett a Dániában tanuló magyar diákok száma. Dániát 2016-ban még csak 1218-an választották, 2017-re viszont már 1400-ra nőtt a dán felsőoktatásban tanuló magyarok száman – derül ki az Engame Akadémia adataiból.

Ez a szám természetesen elmarad a külföldi továbbtanulás tervező magyar diákok három „kedvenc” országában – Nagy-Britanniában, Németországban és Ausztriában – tanuló magyar hallgatók száma mellett, Dánia és Hollandia azonban így is egyre népszerűbb.

Dánia: nincs tandíj, de költséges a megélhetés

A dán felsőoktatás egyik nagy előnye, hogy az EU-s állampolgároknak nem kell tandíjat fizetniük. „Érdemes azért megjegyezni, hogy a mindennapi megélhetés meglehetősen borsos, Koppenhága például a 27. legdrágább város a világon. A költségekre havi szinten 5500 dán koronát kell számolni, ez körülbelül 250 000 forintnak felel meg” – írják az Engame összefoglalójában.

A kollégiumi helyre vagy albérletre vadászó hallgatóknak érdemes korán elkezdeniük a keresgélést,  mivel félévkezdés környékén általában már nem egyszerű albérletet találni a nagyobb városokban. Természetesen a legtöbb egyetemnek van kollégiuma, ezért célszerű utánajárni és kérdezősködni a lehetőségekről.

A Dániába készülők számára jó hír, hogy a legtöbb képzés angol nyelvű, de akik szeretnék elsajátítani a dán nyelvet, azoknak az egyetemek lehetőséget biztosítanak erre is.

"Itt nem a vizsgákra mennek rá" - milyen Dániában tanulni?

Miért dönt úgy egy végzős középiskolás, hogy Magyarország helyett Dániában tanul tovább? Milyen a felvételi, milyen az egyetem, és hogyan lehet munkát találni? Olvasónk, Radányi Lili mesél tapasztalatairól.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.