Itt vannak a fizetési adatok: ennyit keresnek az informatikai képzésen végeztek

Nyilvánosságra hozták a 2017-es diplomás pályakövetési felmérés eredményeit. Mennyit keresnek azok a friss diplomások, akik informatikai képzésen végeztek?

  • Eduline

diplomáspálya pályakövetési rendszer 2017-es adatai szerint a pályakezdő informatikai képzési területen végzett diplomás havi bruttó átlagjövedelme 300-400 ezer forint között alakul. Azonban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen vagy a Pannon Egyetemen végzettek még ennél is többet, akár 450-500 ezer forintot is kereshetnek a diplomaszerzés után.

DPR – AAE 2017

Az egyik tengelyen a frissdiplomás átlagjövedelmek, a másikon a munkaerőpiacra kilépett végzettek közül diplomás munkát végzők intézményi arányai szerepelnek. Az ábrán összesítve láthatjátok az alapszakos és a mesterképzésen vagy osztatlan mesterképzésen végzett diplomások munkaerőpiaci adatait.

És hogy mik a legnépszerűbb foglalkozások? A toplistások között most is ott van a szoftverfejlesztő, az alkalmazásprogramozó és a rendszergazda is.

350-400 ezer forintot kereshetnek pályakezdőként azok, akik ilyen képzésen szereznek diplomát

Mennyit keresnek azok a friss diplomások, akik gazdaságtudományi képzésen végeztek? Nyilvánosságra hozták a 2017-es diplomás pályakövetési felmérés eredményeit.

Hozzászólások

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Az elitiskolák szempontrendszere nem lehet az egész magyar iskolarendszer mércéje

Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója. Szerinte már csak az országos eredményekben sem látszik, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tehetséggondozási tevékenysége sikeres, legalábbis nem úgy, ahogyan azt sokszor gondoljuk.