350-400 ezer forintot kereshetnek pályakezdőként azok, akik ilyen képzésen szereznek diplomát

Mennyit keresnek azok a friss diplomások, akik gazdaságtudományi képzésen végeztek? Nyilvánosságra hozták a 2017-es diplomás pályakövetési felmérés eredményeit.

  • Eduline

A diplomáspálya pályakövetési rendszer 2017-es adatai szerint a pályakezdő gazdaságtudomány képzési területen végzett diplomás havi bruttó átlagjövedelme 250-300 ezer forint között alakul. Azonban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a Budapesti Corvinus Egyetemen vagy a Debreceni Egyetemen végzettek még ennél is többet, akár 350-400 ezer forintot is kereshetnek a diplomaszerzés után.

DPR – AAE 2017

Az egyik tengelyen a frissdiplomás átlagjövedelmek, a másikon a munkaerőpiacra kilépett végzettek közül diplomás munkát végzők intézményi arányai szerepelnek. Az ábrán összesítve láthatjátok az alapszakos és a mesterképzésen vagy osztatlan mesterképzésen végzett diplomások munkaerőpiaci adatait.

A legnépszerűbb frissdiplomás foglalkozások között most is ott van a kereskedelmi és számviteli ügyintéző, marketing és PR ügyintéző vagy könyvelő analitikus is.

Több mint 300 ezer forintos fizetést kapnak azok a pályakezdők, akik ezeken a szakokon végeznek

Gazdasági diplomával az sem jár rosszul, akinek nem a startup-alapítás az álma.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.