Nehéz gazdálkodási helyzetbe került hat egyetem, gyorssegélyt kapnak

Hat felsőoktatási intézménynek „csikart ki” gyorssegélyt az Emberi Erőforrások Minisztériuma – írja a 168 Óra.

  • Eduline

A lap birtokában lévő, a kabinet által elfogadott dokumentum alapján az előterjesztés célja az az állami felsőoktatási intézmények fizetőképességének helyreállítása, hosszú távú gazdaságos és hatékony működésük előkészítése, biztosítva ezáltal az alaptevékenységük ellátását.

„Hat állami fenntartású felsőoktatási intézmény – Dunaújvárosi Egyetem, Eötvös József Főiskola, Eszterházy Károly Egyetem, Kaposvári Egyetem, Nyíregyházi Egyetem, Soproni Egyetem – a demográfiai viszonyokból fakadó folyamatosan csökkenő hallgatói létszám, a finanszírozási rendszer rugalmatlansága (a hallgatói létszámváltozásra késleltetve reagál), az egyes képzések alulfinanszírozottsága (az önköltséget nem fedező költségkeret-maximum) és ennek következményeként a csökkenő állami támogatás mértéke miatt nehéz gazdálkodási helyzetbe került” – olvasható az előterjesztés okait taglaló bevezetőben.

A 168 Óra szerint a súlyos pénzügyi gondok már a nyár folyamán ismertek voltak, emiatt az Emmi a hat érintett felsőoktatási intézmény „tényleges gazdasági helyzetének, belső gazdálkodási mechanizmusainak feltérképezése érdekében” kancellári munkacsoportokat hívott életre. Ők pedig arra jutottak, hogy a 2018. év végére súlyos likviditási problémák elé néző hat érintett esetében gyorssegélyt kell kérni a kormánytól. Ez az összeg 2 milliárd 767 millió forint. Ezt szavazta meg decemberben a kormány.

Riasztó adatok: folyamatosan csökken az egyetemisták aránya

2005-ben még a teljes magyar népesség 4,2 százaléka, 2016-ban már csak 2,9 százaléka járt felsőfokú képzésre valamilyen főiskolára vagy egyetemre - írja az Átlátszó a KSH adatai alapján.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.