Képünk illuszráció
Asszonyi Eszter
1989 után lassan, de fokozatosan nőtt a hallgatók aránya, egészen 2005-ig, azóta pedig folyamatosan csökken. 2005-ben a teljes magyar népesség 4,2 százaléka volt felsőoktatási hallgató, 2016-ban viszont már csak 2,92 százalék volt az arányuk – írja az Átlátszó, amely látványos ábrákat is készített a visszaesésről.
Az, hogy mennyire visszaesett a felsőoktatási hallgatók száma az elmúlt 12 évben, a megyék teljes népességéhez viszonyított arányukból látszik igazán. Egyedül Pest megye produkált növekedést (14,3%), de az összes többi megye és Budapest is erős visszaesést mutat. Tolna megyében a legdurvább a helyzet: ott 2005 óta 38,55 százalékkal csökkent a felsőoktatási hallgatók aránya.
A felsőoktatási helyettes államtitkárság megbízására készült egy modellszámítás az Oktatási Hivatalban arról, hogy mi várható 2020-tól, amikor a szigorított felvételi alapján dől el, kit vesznek fel az egyetemek és főiskolák. A 168 Óra azt írja, a hivatal az elmúlt évek ponthatárait és a jelentkezők hozott pontjait figyelembe véve számolt, és éppen a kormány által preferált tudományterületeken fog brutálisan beszakadni a jelentkezők száma, azaz a műszaki, az agrár- és természettudományos területeken.
