Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
2005-ben még a teljes magyar népesség 4,2 százaléka, 2016-ban már csak 2,9 százaléka járt felsőfokú képzésre valamilyen főiskolára vagy egyetemre – írja az Átlátszó a KSH adatai alapján.
1989 után lassan, de fokozatosan nőtt a hallgatók aránya, egészen 2005-ig, azóta pedig folyamatosan csökken. 2005-ben a teljes magyar népesség 4,2 százaléka volt felsőoktatási hallgató, 2016-ban viszont már csak 2,92 százalék volt az arányuk – írja az Átlátszó, amely látványos ábrákat is készített a visszaesésről.
Az, hogy mennyire visszaesett a felsőoktatási hallgatók száma az elmúlt 12 évben, a megyék teljes népességéhez viszonyított arányukból látszik igazán. Egyedül Pest megye produkált növekedést (14,3%), de az összes többi megye és Budapest is erős visszaesést mutat. Tolna megyében a legdurvább a helyzet: ott 2005 óta 38,55 százalékkal csökkent a felsőoktatási hallgatók aránya.
A felsőoktatási helyettes államtitkárság megbízására készült egy modellszámítás az Oktatási Hivatalban arról, hogy mi várható 2020-tól, amikor a szigorított felvételi alapján dől el, kit vesznek fel az egyetemek és főiskolák. A 168 Óra azt írja, a hivatal az elmúlt évek ponthatárait és a jelentkezők hozott pontjait figyelembe véve számolt, és éppen a kormány által preferált tudományterületeken fog brutálisan beszakadni a jelentkezők száma, azaz a műszaki, az agrár- és természettudományos területeken.