Ezt minden felvételizőnek tudnia kell: mik azok a duális képzések?

A 2019-es egyetemi-főiskolai szaklistát böngészitek, de nem tudjátok, mi is azok a duális képzések? Elmagyarázzuk.

  • Eduline

Évről évre egyre népszerűbbek a duális képzések, legalábbis ez derült ki az elmúlt évek jelentkezési adataiból: míg 2015-ben még csak hatezren, idén már több mint 12 ezren jelöltek meg első helyen duális képzésként is végezhető szakot. Win-win szituáció − így jellemezte a Campus Plusznak több egyetemista a duális rendszert, amelynek lényege, hogy a hallgatók elméleti oktatása az egyetemen vagy főiskolán, gyakorlati képzése azonban egy kiválasztott vállalatnál zajlik.

A felsőoktatási intézmények így szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot az adott területen működő kisebb és nagyobb vállalatokkal, valamint multicégekkel, amelyek magukhoz vonzhatják a legtehetségesebb leendő munkavállalókat. A legjobban azonban a hallgatók járnak, akik az alapszak három éve alatt nemcsak diplomát, hanem valódi munkatapasztalatot szerezhetnek, az adott vállalatnál dolgozó szakemberektől tanulhatnak, munkabért kapnak, ráadásul könnyen lehet, hogy végzősként már egy munkaszerződéssel a zsebükben vehetik át az oklevelüket − kihagyva az álláskeresés stresszes időszakát.

Nem véletlen, hogy egyre több felsőoktatási intézmény hirdet duális képzéseket: a gazdasági szakokra jelentkezők például tizenkilenc ilyen egyetem és főiskola közül választhatnak, az informatikai területen tizennégy, műszaki területen pedig tizenhat intézmény kínál duális szakot. Sőt ma már azok is szerezhetnek tanulmányaik mellett szakmai tapasztalatot, akik agrár-, természet- vagy társadalomtudományi szakot választanak.

A rendszer nem érte el célját, a hallgatók mégis sikeresek

2017-re háromszor annyian tanultak duális képzésen, mint 2015-ben. Azonban ez az 1500 körüli létszám sem volt elég ahhoz, hogy a felsőoktatási képzési rendszer átalakuljon. Az iskolák szerint a hallgatók azonban sikeresek.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.