Ezt minden felvételizőnek tudnia kell: mik azok a duális képzések?

A 2019-es egyetemi-főiskolai szaklistát böngészitek, de nem tudjátok, mi is azok a duális képzések? Elmagyarázzuk.

  • Eduline

Évről évre egyre népszerűbbek a duális képzések, legalábbis ez derült ki az elmúlt évek jelentkezési adataiból: míg 2015-ben még csak hatezren, idén már több mint 12 ezren jelöltek meg első helyen duális képzésként is végezhető szakot. Win-win szituáció − így jellemezte a Campus Plusznak több egyetemista a duális rendszert, amelynek lényege, hogy a hallgatók elméleti oktatása az egyetemen vagy főiskolán, gyakorlati képzése azonban egy kiválasztott vállalatnál zajlik.

A felsőoktatási intézmények így szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot az adott területen működő kisebb és nagyobb vállalatokkal, valamint multicégekkel, amelyek magukhoz vonzhatják a legtehetségesebb leendő munkavállalókat. A legjobban azonban a hallgatók járnak, akik az alapszak három éve alatt nemcsak diplomát, hanem valódi munkatapasztalatot szerezhetnek, az adott vállalatnál dolgozó szakemberektől tanulhatnak, munkabért kapnak, ráadásul könnyen lehet, hogy végzősként már egy munkaszerződéssel a zsebükben vehetik át az oklevelüket − kihagyva az álláskeresés stresszes időszakát.

Nem véletlen, hogy egyre több felsőoktatási intézmény hirdet duális képzéseket: a gazdasági szakokra jelentkezők például tizenkilenc ilyen egyetem és főiskola közül választhatnak, az informatikai területen tizennégy, műszaki területen pedig tizenhat intézmény kínál duális szakot. Sőt ma már azok is szerezhetnek tanulmányaik mellett szakmai tapasztalatot, akik agrár-, természet- vagy társadalomtudományi szakot választanak.

A rendszer nem érte el célját, a hallgatók mégis sikeresek

2017-re háromszor annyian tanultak duális képzésen, mint 2015-ben. Azonban ez az 1500 körüli létszám sem volt elég ahhoz, hogy a felsőoktatási képzési rendszer átalakuljon. Az iskolák szerint a hallgatók azonban sikeresek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.