A 2019-es egyetemi-főiskolai szaklistát böngészitek, de nem tudjátok, mi is azok a duális képzések? Elmagyarázzuk.
Évről évre egyre népszerűbbek a duális képzések, legalábbis ez derült ki az elmúlt évek jelentkezési adataiból: míg 2015-ben még csak hatezren, idén már több mint 12 ezren jelöltek meg első helyen duális képzésként is végezhető szakot. Win-win szituáció − így jellemezte a Campus Plusznak több egyetemista a duális rendszert, amelynek lényege, hogy a hallgatók elméleti oktatása az egyetemen vagy főiskolán, gyakorlati képzése azonban egy kiválasztott vállalatnál zajlik.
A felsőoktatási intézmények így szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot az adott területen működő kisebb és nagyobb vállalatokkal, valamint multicégekkel, amelyek magukhoz vonzhatják a legtehetségesebb leendő munkavállalókat. A legjobban azonban a hallgatók járnak, akik az alapszak három éve alatt nemcsak diplomát, hanem valódi munkatapasztalatot szerezhetnek, az adott vállalatnál dolgozó szakemberektől tanulhatnak, munkabért kapnak, ráadásul könnyen lehet, hogy végzősként már egy munkaszerződéssel a zsebükben vehetik át az oklevelüket − kihagyva az álláskeresés stresszes időszakát.
Nem véletlen, hogy egyre több felsőoktatási intézmény hirdet duális képzéseket: a gazdasági szakokra jelentkezők például tizenkilenc ilyen egyetem és főiskola közül választhatnak, az informatikai területen tizennégy, műszaki területen pedig tizenhat intézmény kínál duális szakot. Sőt ma már azok is szerezhetnek tanulmányaik mellett szakmai tapasztalatot, akik agrár-, természet- vagy társadalomtudományi szakot választanak.
A rendszer nem érte el célját, a hallgatók mégis sikeresek
2017-re háromszor annyian tanultak duális képzésen, mint 2015-ben. Azonban ez az 1500 körüli létszám sem volt elég ahhoz, hogy a felsőoktatási képzési rendszer átalakuljon. Az iskolák szerint a hallgatók azonban sikeresek.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
