Ezt minden felvételizőnek tudnia kell: mik azok a duális képzések?

A 2019-es egyetemi-főiskolai szaklistát böngészitek, de nem tudjátok, mi is azok a duális képzések? Elmagyarázzuk.

  • Eduline

Évről évre egyre népszerűbbek a duális képzések, legalábbis ez derült ki az elmúlt évek jelentkezési adataiból: míg 2015-ben még csak hatezren, idén már több mint 12 ezren jelöltek meg első helyen duális képzésként is végezhető szakot. Win-win szituáció − így jellemezte a Campus Plusznak több egyetemista a duális rendszert, amelynek lényege, hogy a hallgatók elméleti oktatása az egyetemen vagy főiskolán, gyakorlati képzése azonban egy kiválasztott vállalatnál zajlik.

A felsőoktatási intézmények így szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot az adott területen működő kisebb és nagyobb vállalatokkal, valamint multicégekkel, amelyek magukhoz vonzhatják a legtehetségesebb leendő munkavállalókat. A legjobban azonban a hallgatók járnak, akik az alapszak három éve alatt nemcsak diplomát, hanem valódi munkatapasztalatot szerezhetnek, az adott vállalatnál dolgozó szakemberektől tanulhatnak, munkabért kapnak, ráadásul könnyen lehet, hogy végzősként már egy munkaszerződéssel a zsebükben vehetik át az oklevelüket − kihagyva az álláskeresés stresszes időszakát.

Nem véletlen, hogy egyre több felsőoktatási intézmény hirdet duális képzéseket: a gazdasági szakokra jelentkezők például tizenkilenc ilyen egyetem és főiskola közül választhatnak, az informatikai területen tizennégy, műszaki területen pedig tizenhat intézmény kínál duális szakot. Sőt ma már azok is szerezhetnek tanulmányaik mellett szakmai tapasztalatot, akik agrár-, természet- vagy társadalomtudományi szakot választanak.

A rendszer nem érte el célját, a hallgatók mégis sikeresek

2017-re háromszor annyian tanultak duális képzésen, mint 2015-ben. Azonban ez az 1500 körüli létszám sem volt elég ahhoz, hogy a felsőoktatási képzési rendszer átalakuljon. Az iskolák szerint a hallgatók azonban sikeresek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.