Az idegen nyelvű képzések jó alternatívát jelenthetnek azoknak, akik a választott képzésükön angolul, mégis itthon tanulnának.
Hosszú ideig bizonytalan volt, vajon mi történik azokkal a magyar (és az Európai Unió más országaiból származó) hallgatókkal, akik a britek EU-s kilépése után is folytatnák tanulmányaikat valamelyik brit egyetemen, esetleg 2019 márciusa után iratkoznának be a szigetország valamelyik felsőoktatási intézményébe. Damian Hinds brit oktatási államtitkár néhány hete bejelentette, hogy azok a felvételizők, akik a tanulmányaikat 2019 szeptemberében kezdenék meg, továbbra is a korábbiakhoz hasonló kedvezményekben részesülnek majd. Vagyis a brit hallgatókéval megegyező tandíjat (a legtöbb alapszakon félévente 9250 fontot) kell fizetniük, jogosultak lesznek az igen kedvező brit diákhitelre is, és a tanulmányaik alatt egészségbiztosítást sem kell fizetniük. Azt ugyanakkor egyelőre nem lehet tudni, a Brexit után hogyan változnak majd a brit kormány által diktált feltételek.
Alternatíva mindenesetre létezik: annak, aki angol nyelven és nemzetközi környezetben szeretne tanulni, nem feltétlenül kell külföldre költöznie. Magyarországon az egyetemre, főiskolára jelentkezők száma hosszú ideje 105-112 ezer között ingadozik, 2-3 százalékuk angol nyelvű képzésre felvételizik. Nem meglepő, hogy a legtöbb magyar felsőoktatási intézmény egyre erősebben épít az idegen nyelvű szakokra. A Budapesti Corvinus Egyetemen a tizenhárom alapszakból például hat, a húsz mesterszakból tíz érhető el angol nyelven − az angol nyelvű képzésen tanulók száma idén is emelkedett, az intézmény hallgatóinak pedig majdnem 15 százaléka külföldi. Az alapképzések közül többek között a gazdálkodás és menedzsment, valamint a nemzetközi gazdálkodás, a mesterszakok közül pedig a gazdaságinformatikus, a master of business administration (MBA), a marketing, a közgazdálkodás és közpolitika, a közgazdasági elemző, a kommunikáció és médiatudomány, a nemzetközi tanulmányok, a szociológia, a nemzetközi gazdaság és gazdálkodás szakot hirdették meg angol nyelven is.
Drágább, de megéri
Az idegen nyelvű képzések zömén nem írnak elő szigorúbb nyelvvizsga-követelményeket, mint ugyanezen szakok magyar nyelvű párjain – ám mivel az oktatás kizárólag angolul zajlik, az ott végzettek nyelvtudása és a szaknyelvi ismereteik is lényegesen magasabb szintűek, mint a magyarul tanulóké.
Ugyanakkor annak, aki itthon szeretne idegen nyelvű képzésen részt venni, magasabb költséggel kell számolnia, mint ha a választott szakot magyar nyelven végezné el: az önköltség összege ezeknél a szakoknál általában magasabb, néhány intézményben pedig idegen nyelvi hozzájárulást is kérnek. A Pécsi Tudományegyetem angol nyelvű képzésein az önköltséges és az államilag támogatott szakoknál is 100 000 forint, a Budapesti Metropolitan Egyetemen (METU) alapképzésein 110 000 forint idegen nyelvi hozzájárulást kell fizetni, mesterképzésein ez az összeg szakonként változik.
Van olyan nyelv, amiből a vizsgázók több mint fele megbukik: itt vannak a friss statisztikák
Majdnem annyian próbáltak nyelvvizsgát szerezi 2018 első hat hónapjában, mint tavaly egész évben - derül ki az Oktatási Hivatal statisztikáiból. A középiskolások alighanem a közelgő felvételi szigorra készülnek, sokan pedig ügyesen taktikáztak a vizsgaidőponttal: megvárták az első januári-februári vizsgaidőpontot, így ugyanis visszaigényelhették az államtól a nyelvvizsga 20-30 ezer forintos díját.
A METU egyébként 2008-ban indított először angol nyelvű képzést, ma már a szakok 40 százalékán angol nyelven is tanulhatnak a hallgatók. Az idegen és a magyar nyelvű képzések mintatanterve egyébként nem térhet el egymástól, az egyetemen ugyanakkor törekednek arra, hogy a magyar nyelvű képzéseken minél több magyar, az angol nyelvű szakokon pedig sok nemzetközi példával egészítsék ki az elméleti tudnivalókat. „Az üzleti, kommunikációs és turizmus alap- és mesterképzéseink szinte mindegyike elérhető angol nyelven is, a művészeti területen pedig folyamatosan bővítjük angol nyelvi képzési kínálatunkat. Az egyetem egyik sajátossága, hogy a magyar hallgatók sok közös projekten dolgozhatnak együtt külföldi diákokkal is. Jelenleg több mint 100 országból közel ezer nemzetközi hallgatót képezünk, így az angol nyelvű programban részt vevő magyar hallgatók Budapesten is nemzetközi környezetben taulhatnak” – mondja Jákó Eszter, a METU marketing és kommunikációs vezérigazgató-helyettese.
Külföldi diploma itthon
Szintén nemzetközi közegben tanulhatnak azok, akik a Közép-európai Egyetemre (CEU) jelentkeznek, az intézmény hallgatói ugyanis közel százhúsz, az oktatók pedig több mint ötven országból származnak. A 1300 hallgató közül háromszázan magyarok. „Kollégáim a világ minden tájáról, például az Egyesült Államokból, Brazíliából, Romániából érkeztek. Sok a vendégdiák és előadó is, velük szintén fontos, hosszú távra szóló kapcsolatokat alakíthatunk ki” – magyarázza Fischer Paula, aki mesterdiplomáját Edinburgh-ben szerezte, most pedig a CEU Kognitív Tudományi Tanszékének doktoranduszhallgatója. Bár a CEU-n az éves tandíj összege a mesterképzéseken 10 000-15 000 euró, a doktori képzéseken pedig 7500–20 000 euró között mozog, az intézményben összetett támogatási rendszer működik – ez jelenthet ösztöndíjat, a tandíj teljes- vagy részleges elengedését, egészségügyi biztosítást vagy a lakhatás biztosítását is.
A hallgatók nem szimplán angol nyelven, hanem az amerikai felsőoktatási rendszerben és követelmények alapján tanulnak, és egyesült államokbeli diplomát kapnak. Ha viszont valaki olyan képzésben vesz részt, amely Magyarországon is akkreditált, és a magyar diploma megszerzéséhez szükséges követelményeket is teljesíti, akkor az amerikai mellé magyar diplomát is átveheti. Persze nem csak angol nyelvű képzések közül válogathatnak azok, akik itthon keresnek idegen nyelvű szakokat. Bár szűkösebb a kínálat, de több egyetem és főiskola német nyelven is hirdet képzéseket, sőt a németül jól beszélők az elsősorban gazdasági és diplomáciai területen szakokat indító Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemre is jelentkezhetnek.
A munkaerőpiacon ugyanis értékes az idegen nyelvű képzésen megszerzett diploma. Istenes Viktória, a toborzással és kiválasztással foglalkozó JobPower Hungary Kft. projektvezetője szerint a nyelvvizsga önmagában ma már nem feltétlenül jelent versenyelőnyt, egy idegen nyelvű képzés elvégzése azonban jobb lehetőségekhez juttathatja a friss diplomásokat.
A cikk a HVG Campus 2019 kiadványában jelent meg.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
