Létszámleépítés lesz az ELTE BTK-n

Többek között létszámleépítéssel kell megtakarítania 250 millió forintot az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarának – erről a kar dékánja beszélt.

  • Eduline

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2019-es költségvetésében van egy neuralgikus pont, amely szerint a Bölcsészettudományi és a Természettudományi Karnak a felhalmozott hiányuk miatt karonként 250 millió forint megtakarítást kell végrehajtania többek között létszámleépítéssel – mondta a Magyar Időknek Sonkoly Gábor, az ELTE BTK dékánja. A nyolckaros ELTE egészének nincsen hiánya, de a BTK és a TTK főleg alapkutatást végez, amely a világon sehol nem rentábilis - magyarázta.

Hozzátette: az oktatási államtitkársággal rendszeresen tudtak egyeztetni erről a kérdésről, egyetértenek abban, hogy meg kell tartani az ország első karának minőségi oktatói állományát. „Tehát azért, hogy ne csak a költségvetési mutató legyen az egyetlen szempont, abban maradtunk, hogy öt-hét százaléknál nem lehet több az elbocsátás. Ez az a maximális szám, amit el tudunk képzelni, mert rengeteg olyan szakunk van, ami nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Európában is unikum” – mondta a dékán.

A másik terület, ahol megszorításról van szó, a területátengedés. „Ez azt jelenti, hogy kiürítünk irodákat, előadótermeket, amelyet a kancellária hasznosít” – mondta, hozzátéve: a racionalizálást elfogadták, de azt is figyelembe kell venni, hogy hosszú távon növelni szeretnék a hallgatói létszámot, a tanárszakokon is.

Pénzhiány az ELTE TTK-n: lemondott a dékán

Lemondott dékáni posztjáról Surján Péter, aki eddig az Eötvös Loránd Tudományegyetem anyagi problémákkal küzdő Természettudományi Karát vezette - írja a 444.

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.