Lemondott dékáni posztjáról Surján Péter, aki eddig az Eötvös Loránd Tudományegyetem anyagi problémákkal küzdő Természettudományi Karát vezette – írja a 444.
A 444 felidézi, hogy Scheuer Gyula kancellár október 18-án az „egyes karok költségvetési hiányára” és a 2019. évi költségvetés várható alakulására tekintettel megszorításokat írt elő a Természettudományi Karnál, a Bölcsészettudományi Karnál, a Társadalomtudományi Karnál és a szombathelyi Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központnál.
A három karon bér- és létszámstopot rendeltek el, kancellári egyetértés kell az újabb óraadói megbízásokhoz, és csak az alapfeladatokhoz nélkülözhetetlen, nem halasztható kiadásokat engedélyezik. A TTK-n az igazgatóság körlevélben tájékoztatta az oktatókat a helyzetről: 2012 óta a kar folyamatosan növekvő hiánnyal küzd, mert az akkor megváltozott állami finanszírozás hátrányosan érintette őket, mostanra a hiány éves mértéke jóval több mint 1 milliárd forint.
Az ELTE több oktatója is részleges sztrájkba kezdett a Természettudományi Karon
Az Index információi szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán a Biológiai Intézet egyes tanszékei, oktatói október 15-én részleges sztrájkba kezdtek.
Az ELTE szenátusa az év elején kötelezte a TTK-t, hogy idén takarítson meg 250 millió forintot, illetve szeptember 15-ig nyújtson be hosszú távú intézkedési tervet a hiány csökkentésére.
A lap azt írja, TTK dékánja, Surján Péter szeptember végén leadott egy hosszú távú intézkedési tervet, de az abban ígért költségcsökkentéseket kevesellték, a dékán az intézetigazgatók javaslatait nem fogadta el, és határozott kérés ellenére sem tárgyalta meg azt a Kari Tanáccsal (KT), csak szóbeli ismertetés történt, az írásbeli anyagot nem mutatta be, és szavazás sem volt.
A beadási határidő utáni első szenátusi ülésen a kancellár jelezte: nem fogadja el az intézkedési tervet, majd Scheuer Gyula közölte: a kar vagy visszahívja a dékánt, vagy kancellári biztost nevez ki az irányításra.
Az öt intézetigazgató ezért kénytelen volt – a szabályok szerint – bizalmatlansági indítványt benyújtani a dékán ellen. Ezt tudván a dékán úgy döntött: az október 31-i kari tanácsülésen bizalmatlansági szavazást kér maga ellen, és csak 75 százalékos támogatottság esetén folytatja a munkáját. A KT tagjainak csak a 17 százaléka támogatta őt, így november 5-i hatállyal elküldte a lemondását a rektornak.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
