Lemondott dékáni posztjáról Surján Péter, aki eddig az Eötvös Loránd Tudományegyetem anyagi problémákkal küzdő Természettudományi Karát vezette – írja a 444.
A 444 felidézi, hogy Scheuer Gyula kancellár október 18-án az „egyes karok költségvetési hiányára” és a 2019. évi költségvetés várható alakulására tekintettel megszorításokat írt elő a Természettudományi Karnál, a Bölcsészettudományi Karnál, a Társadalomtudományi Karnál és a szombathelyi Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központnál.
A három karon bér- és létszámstopot rendeltek el, kancellári egyetértés kell az újabb óraadói megbízásokhoz, és csak az alapfeladatokhoz nélkülözhetetlen, nem halasztható kiadásokat engedélyezik. A TTK-n az igazgatóság körlevélben tájékoztatta az oktatókat a helyzetről: 2012 óta a kar folyamatosan növekvő hiánnyal küzd, mert az akkor megváltozott állami finanszírozás hátrányosan érintette őket, mostanra a hiány éves mértéke jóval több mint 1 milliárd forint.
Az ELTE több oktatója is részleges sztrájkba kezdett a Természettudományi Karon
Az Index információi szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán a Biológiai Intézet egyes tanszékei, oktatói október 15-én részleges sztrájkba kezdtek.
Az ELTE szenátusa az év elején kötelezte a TTK-t, hogy idén takarítson meg 250 millió forintot, illetve szeptember 15-ig nyújtson be hosszú távú intézkedési tervet a hiány csökkentésére.
A lap azt írja, TTK dékánja, Surján Péter szeptember végén leadott egy hosszú távú intézkedési tervet, de az abban ígért költségcsökkentéseket kevesellték, a dékán az intézetigazgatók javaslatait nem fogadta el, és határozott kérés ellenére sem tárgyalta meg azt a Kari Tanáccsal (KT), csak szóbeli ismertetés történt, az írásbeli anyagot nem mutatta be, és szavazás sem volt.
A beadási határidő utáni első szenátusi ülésen a kancellár jelezte: nem fogadja el az intézkedési tervet, majd Scheuer Gyula közölte: a kar vagy visszahívja a dékánt, vagy kancellári biztost nevez ki az irányításra.
Az öt intézetigazgató ezért kénytelen volt – a szabályok szerint – bizalmatlansági indítványt benyújtani a dékán ellen. Ezt tudván a dékán úgy döntött: az október 31-i kari tanácsülésen bizalmatlansági szavazást kér maga ellen, és csak 75 százalékos támogatottság esetén folytatja a munkáját. A KT tagjainak csak a 17 százaléka támogatta őt, így november 5-i hatállyal elküldte a lemondását a rektornak.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
