Kiskapu a rektoroknak: akkor is újrázhatnak, ha 65 évnél idősebbek

Módosították a felsőoktatási törvényt, az erről szóló jogszabály már megjelent a Magyar Közlönyben: lazítottak a rektorok kinevezésének szabályain, a 65 évnél idősebb rektorok megbízását is meg lehet hosszabbítani.

  • Eduline

A felsőoktatási törvény szigorú feltételekhez kötötte a rektori kinevezéseket – vezetői posztot csak 65 éves korig lehetett betölteni, legfeljebb két – három-ötéves – cikluson keresztül. A „türelmi időszak” 2013. június 30-ig tartott, akkor a 65 évnél idősebb, illetve a már kétszer újraválasztott rektoroknak, rektorhelyetteseknek, dékánoknak és főigazgatóknak távozniuk kellett. Azok pedig, akik az elmúlt években töltötték be 65. életévüket, születésnapjukon búcsúzhattak el a poszttól.

Azaz a jelenleg hatályos jogszabály alapján a "magasabb vezetői és a vezetői megbízás a hatvanötödik életév betöltéséig szólhat". Ezt most azzal egészítették ki, hogy ha a rektori pályázat kiírása napján a pályázó még nem töltötte be a hatvanötödik életévét, de a megbízása végéig betölti, akkor a vezetői megbízása egy alkalommal meghosszabbítható.

A hvg.hu korábban kiszúrta, hogy a lazább szabály jól jön például a Testnevelési Egyetemet vezető Mocsai Lajosnak, aki jövő márciusban lesz 65 éves.

Új rektort kap két egyetem, a TF-en marad Mocsai Lajos

Náhlik András lesz a Soproni Egyetem új rektora, Radák Eszter pedig a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektori tisztségét tölti be jövő januártól.

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.