Itt a lista: ilyen változások várnak az egyetemistákra és a felvételizőkre 2017-ben

Sok minden változik 2017-től a felsőoktatásban: ismét meg kell jegyezni egy-két új nevet, egyetemi karok vándorolnak intézmények között, és módosul néhány felvételi szabály is.

  • Eduline

Új egyetem, új ELTE-intézetek

A Nyugat-magyarországi Egyetem szombathelyi Savaria Egyetemi Központja az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez kerül. Az ELTE korábbi közleménye szerint Szombathelyen egy bölcsészettudományi, egy természettudományi és egy pedagógiai-pszichológiai intézet jön létre az ELTE-karok részeként.

Fazekas István

A Nyugat-magyarországi Egyetem négy soproni kara - a Benedek Elek Pedagógiai Kar, az Erdőmérnöki Kar, a Közgazdaságtudományi Kar, valamint a Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar - önállóan, Soproni Egyetem néven működik tovább 2017 februárjától.

Gyula, táncművészet, BME

A Magyar Táncművészeti Főiskolán is nagy változások lesznek 2017. február 1-jétől: Magyar Táncművészeti Egyetem néven működik tovább.

A Szent István Egyetem gyulai Egészségtudományi Intézete új felsőoktatási intézményhez kerül, 2017-től a katolikus Szeged-Csanádi Egyházmegye által fenntartott Gál Ferenc Főiskola intézmény egységeként működik tovább.

Az év egyik leghangosabb egyetemi balhéja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gazdasági karának ügye még nem zárult le, de nagy valószínűséggel a kar az Eötvös Loránd Tudományegyetem karaként működik majd tovább, a kiválásra-beolvadásra persze a minisztériumnak is áldását kell adnia.

Rossz hír a BME-nek: az ELTE rábólintott a gazdasági kar integrációjára

Jön a felsőoktatási felvételi szakmai vizsga

Újdonság a 2017-es felvételin: azok a jelentkezők, akik a kétszintű érettségi rendszer bevezetése előtt érettségiztek, valamely külföldi EGT-tagállamban érettségiztek, nemzetközi érettségi bizonyítvánnyal vagy ún. európai érettségi bizonyítvánnyal rendelkeznek, és az adott tárgyból van érettségi eredményük, emelt szintű érettségi helyett felsőoktatási felvételi szakmai vizsgával is teljesíthetik a felvételi követelményeket.

A vizsgáért akár az emelt szintű érettségiért járó 50 többletpontot is megkaphatjátok. Ha rendelkeztek a kétszintű érettségi rendszer bevezetése előtt tett érettségi vizsgával, és az előírt feltételeknek megfelelően felsőoktatási felvételi szakmai vizsgát tesztek, a „megfelelt" eredménnyel megszerzitek az 50 pluszpontot is. Az új vizsgáról itt minden infót megtaláltok.

Sok szak eltűnt a felvételi tájékoztatóból

A megszüntetésre/átalakításra ítélt szakok közül a 2017-es felvételin már nem választhattok. Már nem jelentkezhettek olyan népszerű alapszakokra, mint az andragógia, a társadalmi tanulmányok, számos agrár-, művészeti és művészetközvetítési képzésre.Több szakot összevonnak - van, amely szakirányként működik tovább -, más képzéseknek pedig a nevét változtatják meg.

A listát itt nézhetitek meg.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.