Afrikát a világ tudományának komoly tényezőjévé szeretné tenni a Szenegálban ősszel megnyílt matematikai intézet, amelyet a tudományág számos kiemelkedő személyisége támogat: álmuk az, hogy az elkövetkező években innen - vagy valamelyik társintézményből - kerül majd ki "egy afrikai Einstein".
A földrész ma a világon megjelenő tudományos cikkek és bejegyzett szabadalmak alig 1 százalékát adja, ezen fokozatosan változtatni kell - hangoztatta az intézmény átadásakor Amadou Tidiane Ba szenegáli felsőoktatási miniszter. Szenegál afrikai matematikai intézete (AIMS-Sénégal) az IRD francia fejlesztési kutatóintézet, a CRDI kanadai nemzetközi fejlesztési kutatóintézet és a dakari Anta Diop egyetem közreműködésével jött létre, a szenegáli állami hatóságok és nyugati kutatószervezetek támogatásával. Az új intézmény a Dakartól 80 kilométerre délkeletre lévő Mbour tengerpartján épült fel és munkáját az első évfolyamba Afrika 14 országából toborzott 35 diák képzésével kezdi meg.
A példát a dél-afrikai Fokvárosban 2003-ben alapított AIMS jelenti, amely eddig mintegy 300 kutatót, köztük mintegy száz nőt képzett ki - egyesek Cambridge és Oxford híres egyetemein folytatták tanulmányaikat. A fokvárosi és a szenegáli intézmény nevének azonossága nem véletlen: az Initiative Next Einstein elnevezésű projekt célja tizenöt AIMS intézet létrehozása Afrikában az elkövetkező évtized során. A kezdeményezés honlapja szerint a cél "kisebb költséggel elérni a legjobb nyugati egyetemek színvonalát". Erre azért van szükség, szögezik le a szervezők, hogy létrehozzák és kiképezzék az afrikai tudományos eliteket, mert így a földrész fenntartható fejlődése maguknak az afrikaiaknak a tudására támaszkodhat majd. Neil Turok dél-afrikai kozmológus, az AIMS koncepció szellemi atyja egyenesen azt szeretné elérni, hogy Afrika vezető szerepet játsszon a tudományban. Amadou Tidiane Ba maga is tudós, a növények biológiájának kutatója. Véleménye szerint ma az afrikai oktatási rendszer nem felel meg a fejlődési igényeknek, tudományos eredményei gyengék és nem hoz létre magas szintű technológiai újításokat. Klaus von Klitzing, aki 1985-ben nyerte el a fizikai Nobel-díjat, üdvözölte az AIMS-Sénégal megszületését. A német tudós szerint Afrikának szüksége van ilyen projektekre. "A többi (fejlett) országok sokat ruháztak be az oktatásba és a tudásiparba. Afrika jó irányba tart" - vélekedett a német tudós. Derűlátóan nyilatkozott Cédric Villani is, aki 2010-ben nyerte el a Fields-érmet, a legmagasabb matematikai elismerést. Véleménye szerint az afrikai "tudományos szakadékot" ugyan nem lehet egyik napról a másikra eltüntetni, de "ez a földrész még nagy tudományos teljesítményeket fog felmutatni a következő évtizedekben".MTI
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
