Afrikát a világ tudományának komoly tényezőjévé szeretné tenni a Szenegálban ősszel megnyílt matematikai intézet, amelyet a tudományág számos kiemelkedő személyisége támogat: álmuk az, hogy az elkövetkező években innen - vagy valamelyik társintézményből - kerül majd ki "egy afrikai Einstein".
A földrész ma a világon megjelenő tudományos cikkek és bejegyzett szabadalmak alig 1 százalékát adja, ezen fokozatosan változtatni kell - hangoztatta az intézmény átadásakor Amadou Tidiane Ba szenegáli felsőoktatási miniszter. Szenegál afrikai matematikai intézete (AIMS-Sénégal) az IRD francia fejlesztési kutatóintézet, a CRDI kanadai nemzetközi fejlesztési kutatóintézet és a dakari Anta Diop egyetem közreműködésével jött létre, a szenegáli állami hatóságok és nyugati kutatószervezetek támogatásával. Az új intézmény a Dakartól 80 kilométerre délkeletre lévő Mbour tengerpartján épült fel és munkáját az első évfolyamba Afrika 14 országából toborzott 35 diák képzésével kezdi meg.
A példát a dél-afrikai Fokvárosban 2003-ben alapított AIMS jelenti, amely eddig mintegy 300 kutatót, köztük mintegy száz nőt képzett ki - egyesek Cambridge és Oxford híres egyetemein folytatták tanulmányaikat. A fokvárosi és a szenegáli intézmény nevének azonossága nem véletlen: az Initiative Next Einstein elnevezésű projekt célja tizenöt AIMS intézet létrehozása Afrikában az elkövetkező évtized során. A kezdeményezés honlapja szerint a cél "kisebb költséggel elérni a legjobb nyugati egyetemek színvonalát". Erre azért van szükség, szögezik le a szervezők, hogy létrehozzák és kiképezzék az afrikai tudományos eliteket, mert így a földrész fenntartható fejlődése maguknak az afrikaiaknak a tudására támaszkodhat majd. Neil Turok dél-afrikai kozmológus, az AIMS koncepció szellemi atyja egyenesen azt szeretné elérni, hogy Afrika vezető szerepet játsszon a tudományban. Amadou Tidiane Ba maga is tudós, a növények biológiájának kutatója. Véleménye szerint ma az afrikai oktatási rendszer nem felel meg a fejlődési igényeknek, tudományos eredményei gyengék és nem hoz létre magas szintű technológiai újításokat. Klaus von Klitzing, aki 1985-ben nyerte el a fizikai Nobel-díjat, üdvözölte az AIMS-Sénégal megszületését. A német tudós szerint Afrikának szüksége van ilyen projektekre. "A többi (fejlett) országok sokat ruháztak be az oktatásba és a tudásiparba. Afrika jó irányba tart" - vélekedett a német tudós. Derűlátóan nyilatkozott Cédric Villani is, aki 2010-ben nyerte el a Fields-érmet, a legmagasabb matematikai elismerést. Véleménye szerint az afrikai "tudományos szakadékot" ugyan nem lehet egyik napról a másikra eltüntetni, de "ez a földrész még nagy tudományos teljesítményeket fog felmutatni a következő évtizedekben".MTI
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
