Nem tetszik az akkreditációs bizottságnak a felsőoktatási koncepció

A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) szerint az új felsőoktatási törvény szeptemberi koncepciója a testület szerepének, súlyának és autonómiájának drasztikus csökkentését, függetlenségének felszámolását tartalmazza.

  • Eduline

A szervezet közleményében ezt akkor is érthetetlennek nevezi, ha a felsőoktatás más területein, az intézmények irányításában "az autonómiát visszanyeső erős központosítást" terveznek.

 

Álláspontjuk szerint a MAB testületének tervezett átalakítása megszünteti a szervezet függetlenségét. Ezt azzal támasztják alá, hogy a tagok közül ötöt delegálna az oktatásért felelős miniszter (eddig egyet sem delegált), a MAB elnökét is ő választaná ki, és nem a MAB testülete döntene erről demokratikus, titkos szavazással. Az elnök így nem a MAB testületének felel, nem tőle függ, hanem a minisztertől, ez a függetlenség megszűnését jelenti - mutattak rá.

 

Kifogásaik között kitértek arra is, hogy a MAB függetlenségét a költségvetési támogatás drasztikus csökkentése is súlyosan veszélyezteti. Az elvonás 2010-ben 20 százalékos, 2011-ben előbb 11 százalék, majd további 32 százalék volt. A "Minőségbiztosítás a felsőoktatásban" című több mint félmilliárd forintos (ez a MAB 2011-es költségvetési támogatásának több mint négyszerese) TÁMOP pályázati lehetőségből a MAB-ot kizárták, azt csak egy, a minisztérium irányítása alatt lévő intézmény pályázhatta meg és nyerte el, s valósítja meg a MAB bevonása nélkül - tették hozzá.

 

Szóltak még arról, hogy a tervezet szerint megszűnne a jelenlegi feladatmegosztás is. A szakmai értékelésen alapuló minőséghitelesítés jelenleg a független szakmai testület hatásköre, az engedélyezés a hatóságé (miniszteré, Oktatási Hivatalé). Nincs indoka és szüksége annak, hogy a hatóság az akkreditációt is hatáskörébe vonja - írták, hozzátéve: ezekkel az alapvető változtatásokkal csökkenne a MAB súlya a magyar felsőoktatás minőségének biztosításában, elvesztené nemzetközi elismertségét, s teljes jogú tagságát az ENQA-ban (European Association for Quality Assurance in Higher Education).

 

Hozzátették: az Európai Felsőoktatási Térséghez való csatlakozással Magyarország kötelezettségeket vállalt, amelyek teljesítésén mindmáig sikerrel dolgozott. A 2011. szeptemberi törvénykoncepció ezen kötelezettségek közül többet negatívan, alkalmasint megsemmisítően érint, Magyarország így nem fog megfelelni a felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjeinek (ESG) - írta a MAB.

MTI 

Hozzászólások

Több mint kétszer annyi diák jutott be a felsőoktatásba, mint ahány kollégiumi férőhely összesen van

Nemcsak abban vannak jelentős különbségek az egyetemek között, hogy hány kollégiumi férőhely jut a hallgatókra, a térítési díj összege sem egységes. Míg a BME-n 100 újonnan felvett egyetemistára 76 férőhely jut, a BGE-n mindössze 16, a legolcsóbb havi kollégiumi díjak pedig 9300 és 25 500 forint között mozognak a vizsgált intézményekben. Megnéztük, hol mekkora a kollégiumi kapacitás, mennyit kell fizetni, és mi alapján dől el, hogy ki költözhet be.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.