A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) szerint az új felsőoktatási törvény szeptemberi koncepciója a testület szerepének, súlyának és autonómiájának drasztikus csökkentését, függetlenségének felszámolását tartalmazza.
A szervezet közleményében ezt akkor is érthetetlennek nevezi, ha a felsőoktatás más területein, az intézmények irányításában "az autonómiát visszanyeső erős központosítást" terveznek.
Álláspontjuk szerint a MAB testületének tervezett átalakítása megszünteti a szervezet függetlenségét. Ezt azzal támasztják alá, hogy a tagok közül ötöt delegálna az oktatásért felelős miniszter (eddig egyet sem delegált), a MAB elnökét is ő választaná ki, és nem a MAB testülete döntene erről demokratikus, titkos szavazással. Az elnök így nem a MAB testületének felel, nem tőle függ, hanem a minisztertől, ez a függetlenség megszűnését jelenti - mutattak rá. Kifogásaik között kitértek arra is, hogy a MAB függetlenségét a költségvetési támogatás drasztikus csökkentése is súlyosan veszélyezteti. Az elvonás 2010-ben 20 százalékos, 2011-ben előbb 11 százalék, majd további 32 százalék volt. A "Minőségbiztosítás a felsőoktatásban" című több mint félmilliárd forintos (ez a MAB 2011-es költségvetési támogatásának több mint négyszerese) TÁMOP pályázati lehetőségből a MAB-ot kizárták, azt csak egy, a minisztérium irányítása alatt lévő intézmény pályázhatta meg és nyerte el, s valósítja meg a MAB bevonása nélkül - tették hozzá. Szóltak még arról, hogy a tervezet szerint megszűnne a jelenlegi feladatmegosztás is. A szakmai értékelésen alapuló minőséghitelesítés jelenleg a független szakmai testület hatásköre, az engedélyezés a hatóságé (miniszteré, Oktatási Hivatalé). Nincs indoka és szüksége annak, hogy a hatóság az akkreditációt is hatáskörébe vonja - írták, hozzátéve: ezekkel az alapvető változtatásokkal csökkenne a MAB súlya a magyar felsőoktatás minőségének biztosításában, elvesztené nemzetközi elismertségét, s teljes jogú tagságát az ENQA-ban (European Association for Quality Assurance in Higher Education). Hozzátették: az Európai Felsőoktatási Térséghez való csatlakozással Magyarország kötelezettségeket vállalt, amelyek teljesítésén mindmáig sikerrel dolgozott. A 2011. szeptemberi törvénykoncepció ezen kötelezettségek közül többet negatívan, alkalmasint megsemmisítően érint, Magyarország így nem fog megfelelni a felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjeinek (ESG) - írta a MAB.MTI
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
