A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) szerint az új felsőoktatási törvény szeptemberi koncepciója a testület szerepének, súlyának és autonómiájának drasztikus csökkentését, függetlenségének felszámolását tartalmazza.
A szervezet közleményében ezt akkor is érthetetlennek nevezi, ha a felsőoktatás más területein, az intézmények irányításában "az autonómiát visszanyeső erős központosítást" terveznek.
Álláspontjuk szerint a MAB testületének tervezett átalakítása megszünteti a szervezet függetlenségét. Ezt azzal támasztják alá, hogy a tagok közül ötöt delegálna az oktatásért felelős miniszter (eddig egyet sem delegált), a MAB elnökét is ő választaná ki, és nem a MAB testülete döntene erről demokratikus, titkos szavazással. Az elnök így nem a MAB testületének felel, nem tőle függ, hanem a minisztertől, ez a függetlenség megszűnését jelenti - mutattak rá.
Kifogásaik között kitértek arra is, hogy a MAB függetlenségét a költségvetési támogatás drasztikus csökkentése is súlyosan veszélyezteti. Az elvonás 2010-ben 20 százalékos, 2011-ben előbb 11 százalék, majd további 32 százalék volt. A "Minőségbiztosítás a felsőoktatásban" című több mint félmilliárd forintos (ez a MAB 2011-es költségvetési támogatásának több mint négyszerese) TÁMOP pályázati lehetőségből a MAB-ot kizárták, azt csak egy, a minisztérium irányítása alatt lévő intézmény pályázhatta meg és nyerte el, s valósítja meg a MAB bevonása nélkül - tették hozzá.
Szóltak még arról, hogy a tervezet szerint megszűnne a jelenlegi feladatmegosztás is. A szakmai értékelésen alapuló minőséghitelesítés jelenleg a független szakmai testület hatásköre, az engedélyezés a hatóságé (miniszteré, Oktatási Hivatalé). Nincs indoka és szüksége annak, hogy a hatóság az akkreditációt is hatáskörébe vonja - írták, hozzátéve: ezekkel az alapvető változtatásokkal csökkenne a MAB súlya a magyar felsőoktatás minőségének biztosításában, elvesztené nemzetközi elismertségét, s teljes jogú tagságát az ENQA-ban (European Association for Quality Assurance in Higher Education).
Hozzátették: az Európai Felsőoktatási Térséghez való csatlakozással Magyarország kötelezettségeket vállalt, amelyek teljesítésén mindmáig sikerrel dolgozott. A 2011. szeptemberi törvénykoncepció ezen kötelezettségek közül többet negatívan, alkalmasint megsemmisítően érint, Magyarország így nem fog megfelelni a felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjeinek (ESG) - írta a MAB.
MTI
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
