Több száz egyetemista, főiskolás és pedagógus tiltakozott a kormány oktatási tervei ellen a szakszervezetek szombati demonstrációján. A D-Daynek nevezett tüntetéssorozathoz a Hallgatói Hálózat és a két nagy pedagógus-szakszervezet is csatlakozott. Az eduline által megkérdezett egyetemisták azt mondták, azért mentek ki a Kossuth térre, mert az oktatási államtitkárság "ki akar tolni" velük.
„Én olvastam a felsőoktatási koncepciót. Az első bekezdéstől az utolsóig ostobaság” – így kommentálta a kormány felsőoktatási terveit Polgár Dóra, aki a májusban alakult Hallgatói Hálózat nevű diákszervezet nevében szólalt fel a szombati demonstráción, amelyen több mint száz civil szervezet és szakszervezet gyűlt össze, hogy a kormány tervei – elsősorban az új munka törvénykönyve és az adórendszer átalakítása ellen – tiltakozzanak.
A Hallgatói Hálózat a hét közepén jelentette be Facebook-oldalán, hogy csatlakozik a D-Day tüntetéssorozathoz, az egyetemisták a felsőoktatás átalakítása – az önköltséges képzések bevezetése, az államilag finanszírozott helyek drasztikus csökkentése és a hallgatói szerződések kötése – ellen tiltakoznak.
„Júniusban egy tüntetést és egy fórumot akartunk szervezni a Corvinuson, erre kitiltottak minket az egyetemünkről, pont arról a helyről, amit meg akartunk védeni” – mondta Polgár Dóra, aki idézett az elmúlt hetekben kiszivárgott felsőoktatási koncepció bevezetőjéből, amely a „nemzeti felsőoktatási rendszer” céljának a „nemzeti középosztály” létrehozását nevezi meg. „A nemzeti középosztály létrehozásához ezek szerint tandíj kell. Diákok ezreitől veszik el a lehetőséget, a tanulás a gazdagok kiváltsága lesz. Egy ilyen rendszernek nem akarunk a részesei lenni” – tette hozzá.
„Ki akarnak tolni velünk”
„Olyan, mintha Hoffmann Rózsa pikkelne ránk. Szerinte minden egyes egyetemista lusta, hasznavehetetlen és semmirekellő, aki csak bulizni tud, és garantáltan megbukik a vizsgákon. Ez sértő" – mondta egy elsőéves corvinusos hallgató, amikor arról kérdeztük, miért jött el a demonstrációra. A közelben álldogáló BME-sek elsősorban amiatt aggódtak, visszamenőleg nem szedik-e be az intézmények a hallgatóktól az önköltséget. „Amikor elkezdtük az egyetemet, a jelenlegi szabályokat fogadtuk el azzal, hogy jelentkeztünk és beiratkoztunk. Ennek ellenére eszünkbe jutott már, mi lesz, ha az új szabályok ránk is vonatkoznak majd. Volt már rá példa, hogy visszamenőleges hatállyal hoztak törvényeket. Egész egyszerűen ki akarnak tolni velünk” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy ha most lennének középiskolások, mit választanának,
a hallgatói szerződés aláírását
vagy az önköltséges képzést, a budapesti hallgatók azt válaszolták, egyiket sem. "Kimennék külföldre tanulni, sok helyen EU-s állampolgárként teljesen ingyen szerezhetek diplomát, csak jó jegyek kellenek hozzá" - magyarázta egyikőjük.
PSZ: új embertípust nevelne ki a kormány
A tüntetők rendőri felvezetéssel vonultak át a Clark Ádám térre, ahol Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke arról beszélt, a kormány köz- és felsőoktatási terveinek célja, hogy átvegye a diákok ideológiai nevelését a családoktól, és egy új embertípust hozzon létre.
„Új nemzeti alaptanterv, egyforma tankönyvek, kötelező kerettantervek, szigor és fegyelem. Ez a jövő. A pedagógusok minősítési rendszerében vizsgálják majd az etikai szabályok betartását és a megbízhatóságot, aki nem felel meg a követelményeknek, az nem dolgozhat tovább. Vagyis a hatalom dönt arról, ki taníthat, és ki nem” – mondta a szakszervezeti vezető, aki szerint a pénteken nyilvánosságra hozott közoktatási koncepciót úgy állította össze az oktatási államtitkárság, hogy a pedagógusok nem mondhatták el a véleményüket.
A tankötelezettség korhatárának 16 évre csökkentése és a szakképzés átalakítása ahhoz vezet majd, hogy a diákok használhatatlan tudással fejezik be az iskolát, „az óvoda már hároméves kortól kötelező lesz, a gyerekeket belekényszerítik az iskolapadba, akár érettek rá, akár nem, de azonnal szét is választják őket, lesz, aki gyógypedagógiai, felzárkóztató osztályokban tanul majd” – mondta. Galló Istvánné hozzátette: ha a jelenlegi tervek alapján alakítják át a közoktatást, kevesebb tanárra és kevesebb iskolára lesz szükség, ez azonban nem szolgálja a diákok érdekeit.
Szabó Fruzsina
eduline
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
