Rosszul jártak az egyetemisták: tényleg fizetni kell az újra felvett tantárgyakért

A pedagógusképzésben tanulókat a kormány pályázati úton pedagógus-ösztöndíjjal támogatná, a harmadik és negyedik vizsgaalkalmakért azonban külön díjat szedhetnének az egyetemek és főiskolák az új felsőoktatási törvény - az MTI birtokába került - legutolsó változata alapján.

  • Eduline
A felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata az ugyanabból a tantárgyból tett harmadik és további vizsgát, előadások, szemináriumok, konzultációk, gyakorlati foglalkozások, terepgyakorlatok ismételt felvételét a térítési és juttatási szabályzata a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott kötelezettség elmulasztását vagy késedelmes teljesítését fizetési kötelezettséghez köthetné. A térítési díj megállapításának rendjét a térítési és juttatási szabályzatban kell meghatározni, azzal a megkötéssel, hogy annak összege nem lehet magasabb, mint az önköltség fele.

 

A javaslat kitér arra is, hogy a külföldi állampolgárságú - magát magyar nemzetiségűnek valló, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező - személy, magyar állampolgárságára tekintet nélkül felsőfokú tanulmányainak megkezdése előtt legfeljebb két féléven keresztül magyar nyelvű előkészítő tanulmányokat folytathat. A magyar felsőoktatási intézmények részére kiírt pályázatokon részt vehetnek a határon túli magyar nyelvű képzést folytató nem magyar felsőoktatási intézmények is.

Túry Gergely
 

A művészeti felsőoktatási intézmény az egyetem elnevezést akkor is használhatja, ha egy képzési területen jogosult mesterképzésre, valamint egy tudományterületen doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére.

 

A tanárképzésben részt vevőket a kormány - az állami ösztöndíj mellett - pályázati eljárásban odaítélt pedagógus-ösztöndíjjal támogatja. Az ösztöndíj igénybevételének rendjét, feltételeit a kormány rendeletben állapítja meg. A pedagóguspályára jelentkezőknek a felvételi eljárás keretében meghallgatáson kell részt venniük. Azokban a felsőoktatási intézményekben, ahol általános iskolai vagy középiskolai tanárképzés legalább két szakon folyik, a képzés szakmai, tartalmi, szervezeti és tudományos feladatainak összehangolását, valamint az elméleti és gyakorlati képzés szervezését a tanárképző központ biztosítaná.

 

A felsőoktatási intézménynek járó képzési támogatást a számított hallgatói létszám alapján kell meghatározni. A számított hallgatói létszám meghatározásánál egy hallgatóként kell figyelembe venni a teljes idejű képzésben részt vevő hallgatót, míg a részidejű képzésben részt vevő hallgatók létszámát kettővel el kell osztani.

 

Rögzítik, hogy a kiemelkedő színvonalú képzést nyújtó, a tudományos életben elismert tudományegyetem, egyetem, vagy egyetemi kara - a kormány által meghatározott feltételekkel - "kutató" minősítést kaphat. A több képzési területen képzést folytató, alkalmazott kutatási területen nemzetközileg elismert főiskola pedig - a kormány által meghatározott feltételekkel - "alkalmazott kutatások főiskolája" minősítést kaphatna.

A 116 oldalas javaslat szerint a Felsőoktatási Tervezési Testület a miniszter - a felsőoktatás fejlesztési, finanszírozási és kutatás-fejlesztési kérdéseiben - döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő szakértői testülete lenne, elemzéseket és prognózisokat készítene a munkaerőpiac felsőfokú végzettségű szakemberigényéről, javaslatot tenne az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre, és annak elosztására. A testület a Felsőoktatási és Tudományos Tanács általános jogutódja lenne, és 2012. február 1-ig kell megalakulnia.

 

A Felsőoktatási Tervezési Testület véleményezné a felsőoktatásról szóló törvény és annak végrehajtási rendeletei, illetve a felsőoktatást szabályozó miniszteri rendeletek tervezeteit. A testület a miniszter felkérésére bármely, a felsőoktatást érintő kérdésben kialakítaná véleményét, állásfoglalását, javaslatát.

 MTI 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.