Rosszul jártak az egyetemisták: tényleg fizetni kell az újra felvett tantárgyakért

A pedagógusképzésben tanulókat a kormány pályázati úton pedagógus-ösztöndíjjal támogatná, a harmadik és negyedik vizsgaalkalmakért azonban külön díjat szedhetnének az egyetemek és főiskolák az új felsőoktatási törvény - az MTI birtokába került - legutolsó változata alapján.

  • Eduline

A felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata az ugyanabból a tantárgyból tett harmadik és további vizsgát, előadások, szemináriumok, konzultációk, gyakorlati foglalkozások, terepgyakorlatok ismételt felvételét a térítési és juttatási szabályzata a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott kötelezettség elmulasztását vagy késedelmes teljesítését fizetési kötelezettséghez köthetné. A térítési díj megállapításának rendjét a térítési és juttatási szabályzatban kell meghatározni, azzal a megkötéssel, hogy annak összege nem lehet magasabb, mint az önköltség fele.

A javaslat kitér arra is, hogy a külföldi állampolgárságú - magát magyar nemzetiségűnek valló, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező - személy, magyar állampolgárságára tekintet nélkül felsőfokú tanulmányainak megkezdése előtt legfeljebb két féléven keresztül magyar nyelvű előkészítő tanulmányokat folytathat. A magyar felsőoktatási intézmények részére kiírt pályázatokon részt vehetnek a határon túli magyar nyelvű képzést folytató nem magyar felsőoktatási intézmények is.

Túry Gergely

A művészeti felsőoktatási intézmény az egyetem elnevezést akkor is használhatja, ha egy képzési területen jogosult mesterképzésre, valamint egy tudományterületen doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére.

A tanárképzésben részt vevőket a kormány - az állami ösztöndíj mellett - pályázati eljárásban odaítélt pedagógus-ösztöndíjjal támogatja. Az ösztöndíj igénybevételének rendjét, feltételeit a kormány rendeletben állapítja meg. A pedagóguspályára jelentkezőknek a felvételi eljárás keretében meghallgatáson kell részt venniük. Azokban a felsőoktatási intézményekben, ahol általános iskolai vagy középiskolai tanárképzés legalább két szakon folyik, a képzés szakmai, tartalmi, szervezeti és tudományos feladatainak összehangolását, valamint az elméleti és gyakorlati képzés szervezését a tanárképző központ biztosítaná.

A felsőoktatási intézménynek járó képzési támogatást a számított hallgatói létszám alapján kell meghatározni. A számított hallgatói létszám meghatározásánál egy hallgatóként kell figyelembe venni a teljes idejű képzésben részt vevő hallgatót, míg a részidejű képzésben részt vevő hallgatók létszámát kettővel el kell osztani.

Rögzítik, hogy a kiemelkedő színvonalú képzést nyújtó, a tudományos életben elismert tudományegyetem, egyetem, vagy egyetemi kara - a kormány által meghatározott feltételekkel - "kutató" minősítést kaphat. A több képzési területen képzést folytató, alkalmazott kutatási területen nemzetközileg elismert főiskola pedig - a kormány által meghatározott feltételekkel - "alkalmazott kutatások főiskolája" minősítést kaphatna.

A 116 oldalas javaslat szerint a Felsőoktatási Tervezési Testület a miniszter - a felsőoktatás fejlesztési, finanszírozási és kutatás-fejlesztési kérdéseiben - döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő szakértői testülete lenne, elemzéseket és prognózisokat készítene a munkaerőpiac felsőfokú végzettségű szakemberigényéről, javaslatot tenne az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre, és annak elosztására. A testület a Felsőoktatási és Tudományos Tanács általános jogutódja lenne, és 2012. február 1-ig kell megalakulnia.

 

A Felsőoktatási Tervezési Testület véleményezné a felsőoktatásról szóló törvény és annak végrehajtási rendeletei, illetve a felsőoktatást szabályozó miniszteri rendeletek tervezeteit. A testület a miniszter felkérésére bármely, a felsőoktatást érintő kérdésben kialakítaná véleményét, állásfoglalását, javaslatát.

 MTI 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.