Általános vitára alkalmasnak tartotta az Országgyűlés Oktatási, Tudományos és Kutatási Bizottsága hétfői ülésén a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló törvényjavaslatot.
A döntésnél a Fidesz és a KDNP képviselői igennel, az MSZP, valamint az LMP politikusai nemmel szavaztak, a bizottság jobbikos tagjai tartózkodtak. A bizottság ülésén Kis Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásáért felelő miniszteri biztos hangsúlyozta: fontos lenne a törvény minél előbbi hatályba léptetése, hogy a már működő Nemzeti Közszolgálati Egyetem ideiglenes szenátusa az új szabályok alapján tudjon működni.
A törvényjavaslat indoklása szerint, az hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2012. január 1-jétől a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola, a Budapesti Corvinus Egyetemből kiváló Közigazgatás-tudományi Kar átalakulásával jön létre a felsőfokú közszolgálati szakemberképzés bázisintézményeként, az érintett intézmények általános jogutódjaként. Az egyetem létesítésének célja, hogy a közszolgálaton belül a polgári közigazgatás, a rendészet, a honvédelem és a nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományában a hivatástudat és a szakértelem erősítése összehangolt és tervezett utánpótlásképzésen, a közszolgálati felsőfokú szakemberképzés egységes intézményi bázison alapuljon. Az egyetem létesítésével hatékonyabbá válik a közszolgálat személyi állományának minőségi fejlesztése - olvasható a törvényjavaslat általános indoklásában. A vitában Hiller István szocialista képviselő elmondta: átláthatatlan helyzet áll elő azzal, hogy miközben még nincs meg a felsőoktatás átalakításáról szóló jogszabály, addig egy új egyetem létesítése van napirenden. Pokorni Zoltán fideszes képviselő, a bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a kormány a közszolgálati egyetem létrehozásának célját komolyan veszi, a saját tempójában készíti elő a dolgokat. Képviselői felvetésre válaszolva Kis Norbert elmondta, hogy az idén a három érintett felsőoktatási intézmény 7,3 milliárd forint állami előirányzattal rendelkezik, a közszolgálati egyetem esetében pedig jövőre 6,3 milliárd forinttal terveznek.MTI
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
