A döntésnél a Fidesz és a KDNP képviselői igennel, az MSZP, valamint az LMP politikusai nemmel szavaztak, a bizottság jobbikos tagjai tartózkodtak. A bizottság ülésén Kis Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásáért felelő miniszteri biztos hangsúlyozta: fontos lenne a törvény minél előbbi hatályba léptetése, hogy a már működő Nemzeti Közszolgálati Egyetem ideiglenes szenátusa az új szabályok alapján tudjon működni.
A törvényjavaslat indoklása szerint, az hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2012. január 1-jétől a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola, a Budapesti Corvinus Egyetemből kiváló Közigazgatás-tudományi Kar átalakulásával jön létre a felsőfokú közszolgálati szakemberképzés bázisintézményeként, az érintett intézmények általános jogutódjaként.
Az egyetem létesítésének célja, hogy a közszolgálaton belül a polgári közigazgatás, a rendészet, a honvédelem és a nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományában a hivatástudat és a szakértelem erősítése összehangolt és tervezett utánpótlásképzésen, a közszolgálati felsőfokú szakemberképzés egységes intézményi bázison alapuljon. Az egyetem létesítésével hatékonyabbá válik a közszolgálat személyi állományának minőségi fejlesztése - olvasható a törvényjavaslat általános indoklásában.
A vitában Hiller István szocialista képviselő elmondta: átláthatatlan helyzet áll elő azzal, hogy miközben még nincs meg a felsőoktatás átalakításáról szóló jogszabály, addig egy új egyetem létesítése van napirenden.
Pokorni Zoltán fideszes képviselő, a bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a kormány a közszolgálati egyetem létrehozásának célját komolyan veszi, a saját tempójában készíti elő a dolgokat.
Képviselői felvetésre válaszolva Kis Norbert elmondta, hogy az idén a három érintett felsőoktatási intézmény 7,3 milliárd forint állami előirányzattal rendelkezik, a közszolgálati egyetem esetében pedig jövőre 6,3 milliárd forinttal terveznek.
MTI
