Óriási a tolongás az állásokért, a legtöbben a bankszektorban helyezkednének el

Átlagosan huszonhét álláskereső jelentkezik egy-egy álláshirdetésre a Workania legfrissebb felmérése szerint. A legnépszerűbbek a bankszektorbeli munkalehetőségek, egy-egy állásra átlagosan ötvenhárman adták be önéletrajzukat és motivációs levelüket.

  • Eduline
A legtöbb álláskeresőt vonzó hirdetések listájának második helyén a segédmunkák állnak, átlagosan 51-en jelentkeznek egyetlen meghirdetett állásajánlatra. Június és augusztus között a harmadik helyen a HR területen meghirdetett pozíciók, valamint a marketing, reklám, pr területen meghirdetett állások találhatók: átlagosan 50 jelentkező válaszol egy álláshirdetésre.

A biztosítási szektorban és az adminisztráció területén kiírt állásokra ennél valamivel kevesebben jelentkeznek. Az újságírással és a médiával kapcsolatos állásokra átlagosan annyi álláskereső reagált, mint a vendéglátás, idegenforgalom területén. Mennyi idő alatt találnak állást a friss diplomások? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

MTI / Szigetváry Zsolt

Az értékesítői és kereskedelmi munkakörökre egyre kevesebben pályáznak: 2011 nyarán harmadával kevesebben jelentkeztek az ilyen pozíciókra, mint egy évvel ezelőtt. Mindez azért van, mert ezen a területen továbbra is magas az álláshirdetések száma, míg az álláskeresők volumene nem növekszik. A legkevesebb jelentkezőre az építőipar, az ingatlanok, a faipar, a szolgáltatások, az egészségügy, valamint az oktatás területén számíthatnak a munkaadók.

A földrajzi régiókat vizsgálva a kutatók azt találták, hogy a június és augusztus közötti időszakban Somogy megyében voltak legaktívabbak az álláskeresők: itt átlagosan 57 jelentkezés érkezett egy álláshirdetésre. Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 53-an pályáztak egyetlen meghirdetett állásra.

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.