Óriási a tolongás az állásokért, a legtöbben a bankszektorban helyezkednének el

Átlagosan huszonhét álláskereső jelentkezik egy-egy álláshirdetésre a Workania legfrissebb felmérése szerint. A legnépszerűbbek a bankszektorbeli munkalehetőségek, egy-egy állásra átlagosan ötvenhárman adták be önéletrajzukat és motivációs levelüket.

  • Eduline
A legtöbb álláskeresőt vonzó hirdetések listájának második helyén a segédmunkák állnak, átlagosan 51-en jelentkeznek egyetlen meghirdetett állásajánlatra. Június és augusztus között a harmadik helyen a HR területen meghirdetett pozíciók, valamint a marketing, reklám, pr területen meghirdetett állások találhatók: átlagosan 50 jelentkező válaszol egy álláshirdetésre.

A biztosítási szektorban és az adminisztráció területén kiírt állásokra ennél valamivel kevesebben jelentkeznek. Az újságírással és a médiával kapcsolatos állásokra átlagosan annyi álláskereső reagált, mint a vendéglátás, idegenforgalom területén. Mennyi idő alatt találnak állást a friss diplomások? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

MTI / Szigetváry Zsolt

Az értékesítői és kereskedelmi munkakörökre egyre kevesebben pályáznak: 2011 nyarán harmadával kevesebben jelentkeztek az ilyen pozíciókra, mint egy évvel ezelőtt. Mindez azért van, mert ezen a területen továbbra is magas az álláshirdetések száma, míg az álláskeresők volumene nem növekszik. A legkevesebb jelentkezőre az építőipar, az ingatlanok, a faipar, a szolgáltatások, az egészségügy, valamint az oktatás területén számíthatnak a munkaadók.

A földrajzi régiókat vizsgálva a kutatók azt találták, hogy a június és augusztus közötti időszakban Somogy megyében voltak legaktívabbak az álláskeresők: itt átlagosan 57 jelentkezés érkezett egy álláshirdetésre. Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 53-an pályáztak egyetlen meghirdetett állásra.

eduline
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.