Még csak 20 éves, de már tízmilliókat keres a diáklány
Százezer dolláros, vagyis körülbelül húszmillió forintos forgalma volt az egyik legfiatalabb amerikai üzletasszony cégének 2010-ben. A húszéves Corinne Prevot bekerült a Forbes All Stars Student Entrepreneurs tízes csoportjába, akikkel Michael Dell – az egyik leghíresebb és leggazdagabb üzletember, aki az egyetemen kezdte a karrierjét – beszélt a jövőről.
Eduline
A vermonti Middlebury College hallgatója tizenhét évesen kezdte árusítani saját tervezésű sapkáit, kalapjait és sálait. Corinne Prevot középiskolásként sokat síelt, de túl unalmasnak találta az üzletekben árult kiegészítőket, ezért inkább létrehozta saját cégét, a Skidát – írja a Forbes.
A húszéves főiskolásnak az elmúlt tizenkét hónapban több mint 100 ezer dolláros, vagyis húszmillió forintos forgalma volt, az egyedi tervezésű sapkákat és sálakat már negyvenhét üzletben árusítják, szerte az Egyesült Államokban. Prevot ma már saját webáruházat is működtet, és még nagyobb bevételt vár az üzlettől. A legtehetségesebb magyarországi fiatal feltalálókról itt olvashatsz.
A Forbes szerint erre minden esélye megvan – nem véletlen, hogy őt is beválasztották az All Stars Student Entrepreneurs csoportjába. A sikeres hallgatók – akik között számítástechnikai zseni éppúgy van, mint környezetvédelemmel foglalkozó üzletember – találkozhattak Michael Dell-lel.
A Dell alapítója orvostanhallgatóként kezdte pályafutását, ám már akkor is érdeklődött az informatika iránt: ha volt egy kis szabadideje, számítógépeket turbózott fel kollégiumi szobájában, ez pedig jó üzletnek bizonyult. Nem sokkal később, 1984-ben hivatalossá tette tevékenységét, és bejegyeztette a Dell Inc.-t, amelynek értéke ma már 14,6 millió dollárra rúg. Hogyan lehet millókat keresni egyetemistaként? Összefoglalónkat itt olvashatod el.eduline
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.