Szeptemberig rábólinthat a kormány Hoffmann Rózsa törvénytervezeteire

A nyári szünet végéig az új közoktatási és felsőoktatási törvény tervezetét is elfogadhatja a kormány – ha rábólintanak a 2010 novemberében és decemberében bemutatott koncepciókra, azok akár már ősszel az országgyűlés elé kerülhetnek. A felnőtt- és szakképzésről, az új alaptantervről és az egységes oktatási igazolványról is a második félévben dönt a kormány.

  • Eduline

2011 őszén életbe léphet az új közoktatási törvény és az ahhoz kapcsolódó új nemzeti alaptanterv – 2010 nyarán még így nyilatkozott Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár. A közoktatási vitairatot és a – korábban még külön koncepcióként szereplő, azóta a törvénytervezetbe olvasztott – pedagóguséletpálya-modellt decemberben mutatta be a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, az eredeti ütemezés szerint a szöveg már tavasszal a parlament elé került volna, így az iskolák a 2011/2012-es tanévet részben már az új szabályok szerint kezdhették volna.

Augusztusban és szeptemberben kerül a kormány elé a két nagy oktatási törvénytervezet
Túry Gergely

A dokumentum azonban nemcsak az államtitkárság, az iskolák zömét működtető önkormányzatok és a tanári szakszervezetek, hanem a tárcák között is komoly vitát kavart. A Nemzetgazdasági Minisztérium és Hoffmann Rózsa államtitkársága az intézmények fenntartásával és az állami működtetéssel, az életpályamodell bevezetésének időpontjával, az általános iskolai tankönyvek ingyenessé tételével, valamint a pedagógusok központi bérfinanszírozásával és óraszámával kapcsolatos kérdésekben sem értett egyet, ezért a kormány áprilisban sem fogadta el a tervezetet.

Hasonló a helyzet az új felsőoktatási törvény koncepciójával, amely többszöri átdolgozás után került áprilisban a kormány elé. Sajtóhírek szerint a miniszterelnök két órán keresztül sorolta a koncepció gyenge pontjait – többek között a hatástanulmányokat és a háttérszámításokat hiányolta a dokumentumból. Nagy Anna kormányszóvivő akkor még úgy nyilatkozott, hogy a kabinet májusban tárgyal ismét a tervezetről, a kormány második félévi, a Magyar Közlöny július 7-i számában olvasható munkatervében azonban az áll, hogy csak szeptemberben veszik elő újra a többször heves tiltakozást kiváltó koncepciót. Egy májusi minisztériumi munkaterv még későbbre, 2011 decemberére ütemezte a jogszabálytervezet tárgyalását.

Szakképzés, felnőttképzés, akkreditáció

A kormány még júliusban dönt az Útravaló Ösztöndíjprogramról szóló rendelet módosításáról, de változtathatnak az érettségi vizsgák szabályzatának kiadásán is. Augusztusban az új közoktatási törvény és az egységes oktatási igazolvány, szeptemberben pedig a felsőoktatási és a szakképzési törvény, valamint a felnőttképzéssel foglalkozó intézményeket érintő akkreditációs eljárás módosítása kerül sorra. Októberben és novemberben is fontos oktatási jogszabályok módosítása kerül a kormány elé: a szakképzési hozzájárulás mellett a felnőttképzési törvényről, az új nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, valamint az Országos Képzési Jegyzékbe (OKJ) történő felvétel és törlés rendjéről dönt a kabinet. Milyen változások várhatóak az OKJ-s képzések rendszerében? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

eduline

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.