A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint csak felmenő rendszerben és semmiképpen sem visszamenőleges hatállyal képzelhető el, hogy utólag térítést fizettessenek a lemorzsolódó hallgatókkal.
Nagy Dávid, a HÖOK elnöke ezt kedden mondta az MTI-nek, az oktatási bizottság fideszes elnökének, Pokorni Zoltánnak a szavaira reagálva. Pokorni Zoltán a TV2 Mokka című műsorában azt mondta, hogy a tandíj nagy mértékben rontja a hozzáférést. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy azoknak a diákoknak, akik nem fejezik be a tanulmányaikat, szerinte utólag meg kellene fizetniük a képzésük költségeit. Ez a diákhitel rendszerén keresztül megoldható - közölte, hozzátéve, hogy a hallgatók 30-40 százaléka hagyja abba tanulmányait, nem szerzi meg diplomáját időre.
Nagy Dávid kiemelte: megfelelő szabályozás és átlátható eljárásrend mellett ez a megközelítés alkalmas lehet a felesleges ráfordítások minimalizálására. A lemorzsolódás csökkentésének szándéka jó megközelítés - fogalmazott, hozzátéve: a mostani gazdasági helyzetben át kell tekinteni a különböző lehetőségeket. A HÖOK elnöke ugyanakkor hangsúlyozta: a felsőoktatásba való bekerülés előtt sokkal alaposabb tájékoztatásra van szükség. Nagyon fontos, hogy a szakok közötti átjárhatóságot biztosítsák, és a lemorzsolódás okát mindig meg kell vizsgálni. Ha tehát valaki egészségi okok miatt nem tudja a tanulmányait folytatni, annak semmiképpen ne kelljen fizetnie - szögezte le Nagy Dávid.MTI
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
