Tiltakozik a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) az oktatási kormányzat felsőoktatást érintő tervezett megszorításai, az intézmények kényszerintegrációja és megszüntetése ellen - közölte a szervezet elnöke csütörtökön Budapesten.
Kis Papp László az FDSZ rendkívüli elnökségi ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatón azt mondta: a szakszervezet elnöksége szerint a sajtó útján kiszivárgott, tervezett intézkedések kizárólag rövid távú pénzkivonási szándékok miatt kerültek napirendre, hatástanulmányok és minden előzetes egyeztetés nélkül. Ezért azt követelik, hogy a strukturális átalakításokat előzze meg szakmai elemzés és érdekegyeztetés.
Az FDSZ elnöksége ugyanakkor egyetért azzal, hogy az új felsőoktatási törvény megalkotása kapcsán szükség van a felsőoktatási intézmények strukturális átalakítására. Ennek azonban álláspontjuk szerint nem szabad rövid távú, elvonási célokat szolgálnia, sokkal inkább olyan szakmai vizsgálatokat kell végezni, amelyek elsődleges célja a felsőoktatás minőségének javítása, illetve az, hogy munkához jussanak a végzett hallgatók - hangsúlyozta.
Kis Papp László elmondta: a felsőfokú szakképzésben és a felnőttképzésben nagyobb arányban kell, hogy részt vegyenek a felsőoktatási intézmények. Magyarországon 1330 helyen van felnőttképzés, e képzéseket javarészt kisebb vállalkozások vezetik, ezen kellene változtatni az egyetemek, főiskolák segítségével - tette hozzá.
Arról is beszélt, hogy a meglévő több mint 300 mesterképzés, 120 alapszak és 160 kar vonatkozásában átvilágításra van szükség, felül kell vizsgálni ezek számát a párhuzamos képzések megszüntetése érdekében. A szakszervezeti vezető felhívta a figyelmet arra: az EU-s konvergenciaprogram célul tűzi ki, hogy 2020-ra a 34 éves korosztályban a felsőfokú végzettségűek aránya 40 százalék legyen. Mint hozzátette, ezzel az elvárással szembemegy a Magyarországon tervezett 40 százalékos forráskivonás, amely a hallgatói létszám három éven belüli 40 százalékos csökkentését irányozza elő. Kis Papp László kiemelte: a közeljövőben fokozott lobbitevékenységbe kezdenek a Fidesz politikusai körében, a felsőoktatási intézmények érdekében. Juhász Zsuzsa, az 1500 dolgozót foglalkoztató Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének vezetője közölte, hogy az intézmény megszüntetéséről szóló hírek nemcsak őket, hanem "a közvéleményt is megrázták". Kiemelte, hogy a "Corvinus jól csengő márkanévvé vált, a minőség szinonimájaként" emlegetik, a legfrissebb felvételi rangsorban a 4. helyen szerepel, és az egyetemnek nemzetközi elismertsége is van.
Tóth Péter, a győri Széchenyi István Egyetem szakszervezeti vezetője - arra utalva, hogy az intézmény az Origo hírportál írása szerint nem szerepel a megmaradó egyetemek listáján - kiemelte: tiltakoznak a tervezett megszüntetés ellen. Hozzáfűzte, hogy 11 ezer hallgatójuk, három karuk van, a régióban a vezető cégekkel példaadó kapcsolatot alakítottak ki, s nincs adósságuk, ami "óriási eredmény".
Szenes Ildikó, az Óbudai Egyetem szakszervezetének vezetője közölte: a három főiskola egyesüléséből tavaly létrejött intézménynek 12 ezer hallgatója van, s diplomásai "nagyon keresettek a munkaerőpiacon".MTI
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
