A felsőoktatási dolgozók is tiltakoznak Hoffmann terve ellen

Tiltakozik a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) az oktatási kormányzat felsőoktatást érintő tervezett megszorításai, az intézmények kényszerintegrációja és megszüntetése ellen - közölte a szervezet elnöke csütörtökön Budapesten.

  • Eduline

Kis Papp László az FDSZ rendkívüli elnökségi ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatón azt mondta: a szakszervezet elnöksége szerint a sajtó útján kiszivárgott, tervezett intézkedések kizárólag rövid távú pénzkivonási szándékok miatt kerültek napirendre, hatástanulmányok és minden előzetes egyeztetés nélkül. Ezért azt követelik, hogy a strukturális átalakításokat előzze meg szakmai elemzés és érdekegyeztetés.

Az FDSZ elnöksége ugyanakkor egyetért azzal, hogy az új felsőoktatási törvény megalkotása kapcsán szükség van a felsőoktatási intézmények strukturális átalakítására. Ennek azonban álláspontjuk szerint nem szabad rövid távú, elvonási célokat szolgálnia, sokkal inkább olyan szakmai vizsgálatokat kell végezni, amelyek elsődleges célja a felsőoktatás minőségének javítása, illetve az, hogy munkához jussanak a végzett hallgatók - hangsúlyozta.

Horváth Szabolcs

Kis Papp László elmondta: a felsőfokú szakképzésben és a felnőttképzésben nagyobb arányban kell, hogy részt vegyenek a felsőoktatási intézmények. Magyarországon 1330 helyen van felnőttképzés, e képzéseket javarészt kisebb vállalkozások vezetik, ezen kellene változtatni az egyetemek, főiskolák segítségével - tette hozzá.

Arról is beszélt, hogy a meglévő több mint 300 mesterképzés, 120 alapszak és 160 kar vonatkozásában átvilágításra van szükség, felül kell vizsgálni ezek számát a párhuzamos képzések megszüntetése érdekében.

A szakszervezeti vezető felhívta a figyelmet arra: az EU-s konvergenciaprogram célul tűzi ki, hogy 2020-ra a 34 éves korosztályban a felsőfokú végzettségűek aránya 40 százalék legyen. Mint hozzátette, ezzel az elvárással szembemegy a Magyarországon tervezett 40 százalékos forráskivonás, amely a hallgatói létszám három éven belüli 40 százalékos csökkentését irányozza elő. Kis Papp László kiemelte: a közeljövőben fokozott lobbitevékenységbe kezdenek a Fidesz politikusai körében, a felsőoktatási intézmények érdekében.

Juhász Zsuzsa, az 1500 dolgozót foglalkoztató Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének vezetője közölte, hogy az intézmény megszüntetéséről szóló hírek nemcsak őket, hanem "a közvéleményt is megrázták". Kiemelte, hogy a "Corvinus jól csengő márkanévvé vált, a minőség szinonimájaként" emlegetik,

a legfrissebb felvételi rangsorban a 4. helyen szerepel

, és az egyetemnek nemzetközi elismertsége is van.

Tóth Péter, a győri Széchenyi István Egyetem szakszervezeti vezetője - arra utalva, hogy az intézmény az Origo hírportál írása szerint nem szerepel a megmaradó egyetemek listáján - kiemelte: tiltakoznak a tervezett megszüntetés ellen. Hozzáfűzte, hogy 11 ezer hallgatójuk, három karuk van, a régióban a vezető cégekkel példaadó kapcsolatot alakítottak ki, s nincs adósságuk, ami "óriási eredmény".

Szenes Ildikó, az Óbudai Egyetem szakszervezetének vezetője közölte: a három főiskola egyesüléséből tavaly létrejött intézménynek 12 ezer hallgatója van, s diplomásai "nagyon keresettek a munkaerőpiacon".

MTI

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu