A kutatóegyetemi rektoroknál is kiverte a biztosítékot Hoffmann terve?

A kutatóegyetemek rektorai szerint az ország hosszabb távú jövőjét szolgáló új felsőoktatási törvény koncepciója több vonatkozásban is a Széll Kálmán Terv rövid távú törekvéseinek kíván megfelelni, így a forráskivonásnak alárendelten ír elő strukturális átalakításokat.

  • Eduline

Meggyőződésük, hogy a hatékonyság növelése megköveteli az intézményi szerkezet átalakítását, az átalakítás során szükségessé váló intézményi integrációk azonban csak akkor hozhatnak tartós eredményeket, ha azokban a gazdasági megfontolások és szakmai szempontok egyenlő súlyt kapnak - emelte ki Péceli Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; Fábián István, a Debreceni Egyetem; Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem; Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem és Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora csütörtöki keltezésű állásfoglalásában.

 

Álláspontjuk szerint az új felsőoktatási törvény csak akkor képes az ország érdekeit tartósan szolgálni, ha garantálja a felsőoktatás meglévő értékeinek - beleértve a magas színvonalon biztosított térítéses képzéseket is - megőrzéséhez szükséges feltételeket. Fontosnak tartják, hogy a felsőoktatás rendszere legyen minőségközpontú és kiszámítható, a finanszírozás pedig minden szereplő számára átlátható.
A BME marad, a Corvinus viszont megszűnhet a kormányzati tervek szerint

A rektorok szerint ugyanakkor nem meggyőző a kormány elkötelezettsége az ország kutatóegyetemei mellett sem, pedig ezeken az intézményeken múlik a hazai K+F+I jövője. Kitértek arra is, hogy a felsőoktatás finanszírozásának GDP-hez viszonyítottan egyre csökkenő mértéke hosszabb távon Magyarország nemzetközi versenyképességének jelentős visszaeséséhez vezet. Az államilag finanszírozott hallgatói létszám tervezett erőteljes csökkentése veszélyezteti a diplomás munkavállalók szükséges arányának elérését és az ezzel kapcsolatos eu-s vállalásaink teljesítését - fejtették ki.

 

Alapfeladataikat a felsőoktatási intézmények csak akkor képesek hatékonyan ellátni, ha az oktatási és kutatási autonómia mellett megfelelő gazdálkodási jogosítványokkal is rendelkeznek. Az állam tulajdonosi/fenntartói funkcióját a szükséges mértékű és tartalmú ellenőrzési rendszer kiépítésével képes a legjobban ellátni - mutattak rá.

 

Huszonkilenc állami egyetemből tizenhat marad?

A felsőoktatási intézményrendszer átalakításáról az origo.hu írt szerdán a birtokába került koncepcióra hivatkozva. Eszerint a mostani 29 állami fenntartású felsőoktatási intézmény helyett mindössze 16 maradna (12 egyetem és 4 főiskola). A hírportál úgy tudja, az oktatási államtitkár a múlt héten egyeztetésre hívta a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a Pannon Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Semmelweis Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a gödöllői Szent István Egyetem vezetőjét. A 12. egyetem a még nem létező Nemzeti Közszolgálati Egyetem lenne.
A Budapesti Corvinus Egyetem campusa: vége a dalnak?

Információi szerint a tíz állami főiskolából négy maradna meg: a tanár- és a tanítóképzés centrumává váló egri, a nyíregyházi, a Budapesti Gazdasági Főiskola és egy egyelőre meg nem határozott központú kelet-magyarországi intézmény. A többi egyetem, illetve főiskola karainak egy része beolvadna a megmaradók valamelyikébe. A hírportál hozzátette, hogy az egyetemi-főiskolai struktúra átalakítása a Széll Kálmán Terv miatt szükséges.

 

Az átalakítások miatt szerdán fórumot tartottak a Budapesti Corvinus Egyetemen, amely nem szerepelt az egyeztetésre meghívott intézmények között. Mészáros Tamás, az egyetem rektora az eduline-nak azt mondta, az intézményt nem keresték meg. Azt feltételezik, hogy a felsőoktatási törvény készítési folyamata során felvetődő sok-sok ötlet egyikéről van szó. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a nem minőség alapú változtatások, fejlesztések sem az európai értékrenddel, sem vállalásainkkal nem összeegyeztethetőek, rontják az ország versenyképességét - fogalmazott a rektor, aki kiemelte: a Budapesti Corvinus Egyetem népszerűsége, eredményei, nemzetközi elfogadottsága inkább fejlesztendő, mint eltörlendő érték. Szeretnék ezt még hosszú ideig így, a mai formában megőrizni - tette hozzá Mészáros Tamás.

 

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szerdán azt közölte, hogy a kormány várhatóan május végén tárgyalja a felsőoktatási koncepciót. A tárca cáfolta, hogy a kabinet már döntött volna felsőoktatási intézmények bezárásáról. A nap folyamán több rektor is megerősítette ugyanakkor az MTI-nek, hogy az oktatási államtitkárság a múlt héten egyetemi vezetőkkel egyeztetett a felsőoktatási intézmények új struktúrájának koncepciójáról.

eduline/MTI

 

Hozzászólások

Önkormányzati nyári napközis táborok 2026: még vannak szabad helyek, de érdemes gyorsan jelentkezni

A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.

„A Corvinus nemzetközibb, mint valaha, a dolgozók fizetése pedig több mint duplájára nőtt” – az egyetem szerint eredményes volt a modellváltás

Mi alapján tartja sikeresnek a modellváltást a Corvinus vezetése, hogyan zajlottak az elmúlt évek egyeztetései, nőhet-e a választott szenátusi tagok aránya, és pontosan mit értenek „európai normákhoz közelítő” működés alatt? Ezekről kérdeztük a Budapesti Corvinus Egyetemet azután, hogy az oktatói szakszervezet élesen bírálta az alapítványi modellt, és „rendszerváltást” sürgetett az intézményben.

Maruzsa Zoltán olyan gimnáziumi igazgatót nevezett ki, akit a tantestület nem támogatott, most tömeges felmondások jöhetnek

Komoly feszültség alakult ki a budapesti Németh László Gimnázium tantestületében az új igazgató kinevezése miatt. A pedagógusok egy része szerint az iskola élére olyan vezető került, akit korábban több konfliktus is övezett, és akinek kinevezését a tantestület többsége sem támogatta. Többen már a felmondásukat fontolgatják, ha nem történik változás az intézmény vezetésében.