Fotó: elektromobilokkal versenyeztek az egyetemisták

Harmadik alkalommal startolt el Miskolcon a Föld napja alkalmából rendezett Elektromobil-futam; a megmérettetésen a műszaki megoldás alapján a Miskolci Egyetem hallgatói Gépész Car nevű csapata kapta az első helyet, és a közönség szavazatai alapján ők büszkélkedhetnek a „legdizájnosabb” autóval is.

  • Eduline
A gépeket magyar felsőoktatási intézmények hallgatói csapatai tervezték és építették, hajtásukról 6-6 darab litium-ionos akkumulátor táplálta Bosch kéziszerszám gondoskodott, így a 69 járgányt összesen 480 fúró hozta mozgásba, amelyeket a pisztoly eldördülésekor a startvonalon illesztettek a csapatok versenygépeikbe.

A mérnökhallgatók számára a versenykiírás a meghajtáson kívül tág fejlesztési teret biztosított, ezért a küzdelemben a legkülönfélébb, olykor meglepő konstrukciók, hajtásláncok, futóművek és fékrendszerek mérkőztek egymással. Az ökoversenyautók esetében az önsúly és a pilóta tömege is meghatározó tényező volt, ebben a versenyműfajban nem csupán a kilók, hanem a dekák is számítottak.

MTI Fotó: Vajda János

Az eredmények szerint a műszaki megoldás alapján a Miskolci Egyetem hallgatói közül verbuválódott Gépész Car nevű csapat kreációját díjazta első helyezéssel a zsűri, és a közönség szavazatai alapján ők büszkélkedhetnek a „legdizájnosabb” autóval is. A kecskeméti GAMF karról érkező Racsni EMT csapat versenygépével a gokartos múlttal is bíró Bognár Alex futotta a leggyorsabb köridőt, így övé az idei Elektromobil-verseny legjobb pilótája cím.

A körversenyek végső győztese, azaz az idei év Leggyorsabb elektromobilja címet a kecskeméti GAMF Racsni EMT csapata által épített jármű vívta ki. A Bosch csoport legjobb Elektromobilja 2011-ben címmel pedig egy éven át a társaság budapesti fejlesztő központjának mérnökeinek Low Hanging Kardántengely nevű csapata büszkélkedhet. A verseny győzteseit a tárgyi nyeremények mellett stuttgarti tanulmányúttal jutalmazták a szervezők.

MTI

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.