A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) szerint elkapkodott lenne a parlament tavaszi ülésszakán tárgyalni az új felsőoktatási törvényt, az érdekvédők azt kérik a kormánytól, hogy a jogszabály kodifikációja során a felsőoktatási intézmények és szervezetek is megfogalmazhassák véleményüket.
Kis Papp László, a tömörülés elnöke pénteken azt mondta, egyetértenek azzal a Széll Kálmán-tervben is megfogalmazott céllal, hogy az államilag finanszírozott hallgatók létszámának megállapításakor vegyék figyelembe a munkaerő-piaci igényeket. Az FDSZ elnöke ezzel összefüggésben külön is kiemelte a természettudományos és a műszaki képzések fontosságát. Jelezte: azt szeretnék, ha a kötelező érettségi tárgyak között mindenképpen lenne természettudományos tantárgy.
Az érdekvédő azt az elképzelést is támogathatónak nevezte, amely szerint a felsőfokú szakképzés az egyetemek és főiskolák képzési körébe kerülne. Az FDSZ ezen a területen kiemelt szerepet szánna a vidéki főiskoláknak.
Hiába nőtt idén látványosan a gyógypedagógia szak iránti érdeklődés, a felvételizők többsége nem klasszikus egyetemistalétre készül, hiszen háromból ketten levelező képzésre adták le a jelentkezésüket.
A miniszterelnöki biztos szerint soha nem látott stabilitást építettek és újra vonzóvá tették a pedagóguspályát.
Hiába nő évről évre az óvodapedagógus képzésekre jelentkezők száma, a szakemberhiány továbbra is jelentős: a Pedagógusok Szakszervezete szerint több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, amit az emelkedő felvételi számok egyelőre csak részben tudnak ellensúlyozni.
Az idei felsőoktatási felvételin mintegy 35 ezer 30 évnél idősebb jelentkező szeretne bejutni egyetemre, főiskolára.
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
