FDSZ: tavasszal még ne tárgyaljon az új felsőoktatási törvényről a parlament

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) szerint elkapkodott lenne a parlament tavaszi ülésszakán tárgyalni az új felsőoktatási törvényt, az érdekvédők azt kérik a kormánytól, hogy a jogszabály kodifikációja során a felsőoktatási intézmények és szervezetek is megfogalmazhassák véleményüket.

  • Eduline

Kis Papp László, a tömörülés elnöke pénteken azt mondta, egyetértenek azzal a Széll Kálmán-tervben is megfogalmazott céllal, hogy az államilag finanszírozott hallgatók létszámának megállapításakor vegyék figyelembe a munkaerő-piaci igényeket. Az FDSZ elnöke ezzel összefüggésben külön is kiemelte a természettudományos és a műszaki képzések fontosságát. Jelezte: azt szeretnék, ha a kötelező érettségi tárgyak között mindenképpen lenne természettudományos tantárgy.

Az érdekvédő azt az elképzelést is támogathatónak nevezte, amely szerint a felsőfokú szakképzés az egyetemek és főiskolák képzési körébe kerülne. Az FDSZ ezen a területen kiemelt szerepet szánna a vidéki főiskoláknak.
Munkaerő-piaci szempontok alapján határoznák meg a hallgatók számát
Horváth Szabolcs

Az MTI csütörtökön kormánypárti forrásból úgy értesült, hogy új felsőoktatási koncepció készül, így várhatóan csak szeptemberben kerül az Országgyűlés elé az új felsőoktatási törvény tervezete. A kormányszóvivő közölte, hogy a felsőoktatás végleges koncepcióját májusban tárgyalja újra a kormány. A szerdai kormányülésen Orbán Viktor miniszterelnök új koncepció kidolgozását kérte az oktatási államtitkártól, a kormányfő többi között a hatástanulmányokat és háttérszámításokat hiányolta.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárnak az új koncepció elkészítésére két hét áll rendelkezésére. A nyár folyamán tekinti át az elképzeléseket a frakciószövetség, és szeptemberben kerülhet az Országgyűlés elé. Az MTI felsőoktatási forrásból úgy tudja, hogy az új felsőoktatási törvényt szeptember 30-ig kellene elfogadni. A korábban tervezett hatálybalépés időpontja nem változik, azaz 2012 szeptemberétől élnének majd az új rendelkezések.

MTI

Hozzászólások

Hiába sokszoros a túljelentkezés, évek óta gyakorlatilag ugyanannyi a férőhely a hat-és nyolcévfolyamos gimnáziumokban

25 962 diák tanult hat-vagy nyolcosztályos gimnáziumban a 2024/2025-ben, amely nagyjából megegyezik az előző tanévek adataival – derült ki a KSH adataiból. Annak ellenére nem emelkedett a férőhelyek száma, hogy a „kisgimnáziumi” férőhelyek után óriási az igény. A tavalyi felvételi eljárásban volt olyan topgimnázium, ahol az egyik tagozatra mintegy tízszeres volt a túljelentkezés.

Ingyenes próbaérettségi 2026: az összes feladatlap és megoldókulcs egy helyen

Február 14-én több száz diák írta meg a Studium Generale próbaérettségijét az ország több pontján. A diákok matekból, történelemből és pénzügyi-számvitel ügyintézésből mérettethették meg magukat közép- és emelt szinten is az éles érettségi vizsgához hasonló szituációban. Mutatjuk a feladatlapokat és a megoldókulcsokat, ha lemaradtatok a próbavizsgáról, de otthon tesztelnétek a tudásotokat.

Felvételi 2026: mi következik a jelentkezés után?

Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket. A felsőoktatási felvételi folyamata azonban még korántsem ért véget: a ponthatárokat várhatóan 2026. július 21-én hirdetik ki, addig pedig több fontos határidő és teendő vár a jelentkezőkre.