FDSZ: tavasszal még ne tárgyaljon az új felsőoktatási törvényről a parlament

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) szerint elkapkodott lenne a parlament tavaszi ülésszakán tárgyalni az új felsőoktatási törvényt, az érdekvédők azt kérik a kormánytól, hogy a jogszabály kodifikációja során a felsőoktatási intézmények és szervezetek is megfogalmazhassák véleményüket.

  • Eduline

Kis Papp László, a tömörülés elnöke pénteken azt mondta, egyetértenek azzal a Széll Kálmán-tervben is megfogalmazott céllal, hogy az államilag finanszírozott hallgatók létszámának megállapításakor vegyék figyelembe a munkaerő-piaci igényeket. Az FDSZ elnöke ezzel összefüggésben külön is kiemelte a természettudományos és a műszaki képzések fontosságát. Jelezte: azt szeretnék, ha a kötelező érettségi tárgyak között mindenképpen lenne természettudományos tantárgy.

Az érdekvédő azt az elképzelést is támogathatónak nevezte, amely szerint a felsőfokú szakképzés az egyetemek és főiskolák képzési körébe kerülne. Az FDSZ ezen a területen kiemelt szerepet szánna a vidéki főiskoláknak.
Munkaerő-piaci szempontok alapján határoznák meg a hallgatók számát
Horváth Szabolcs

Az MTI csütörtökön kormánypárti forrásból úgy értesült, hogy új felsőoktatási koncepció készül, így várhatóan csak szeptemberben kerül az Országgyűlés elé az új felsőoktatási törvény tervezete. A kormányszóvivő közölte, hogy a felsőoktatás végleges koncepcióját májusban tárgyalja újra a kormány. A szerdai kormányülésen Orbán Viktor miniszterelnök új koncepció kidolgozását kérte az oktatási államtitkártól, a kormányfő többi között a hatástanulmányokat és háttérszámításokat hiányolta.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárnak az új koncepció elkészítésére két hét áll rendelkezésére. A nyár folyamán tekinti át az elképzeléseket a frakciószövetség, és szeptemberben kerülhet az Országgyűlés elé. Az MTI felsőoktatási forrásból úgy tudja, hogy az új felsőoktatási törvényt szeptember 30-ig kellene elfogadni. A korábban tervezett hatálybalépés időpontja nem változik, azaz 2012 szeptemberétől élnének majd az új rendelkezések.

MTI

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.