A China University Alumni Association (CUAA) rangsora alapján a legtöbb milliomos – összesen hetvenkilenc – a pekingi egyetemen tanult, a Tsinghua University volt hallgatói közül hetvenen kerültek be a legvagyonosabb kínaiak körébe, a Zheijang hatvanhat, a sanghaji Fudan egyetem pedig negyvenhat dúsgazdag öregdiákkal büszkélkedhet.Tíz dúsgazdag híresség, akinek még érettségije sincs - listánkat itt találod.

Nem meglepő, hogy a listán szereplő intézmények saját céljaikra használják a rangsort, ezzel ösztönzik a diákokat arra, hogy hozzájuk jelentkezzenek. A Sun Yat-Sen egyetem például honlapján hirdeti, hogy Pan Wenwei, akit az év diákjának választottak, a „kemény munkának, erőfeszítésnek, bátorságnak, bölcsességnek” és a náluk szerzett diplomának köszönhetően tett szert milliókra.

Sokakból felháborodást váltott ki a rangsor: Wu Fan, a China Affairs magazin főszerkesztője szerint a felsőoktatásban szakembereket kell képezni, és nem milliomosokat. „Az egyetemeknek azt kell megtanítaniuk az értelmiségnek, hogy hogyan járuljanak hozzá a társadalom fejlődéséhez, és nem azt, hogy hogyan keressenek pénzt. A kínai egyetemi rendszer korrupt: többé nem az ötletekről, hanem a tőkés csoportokról szól. Azzal vágnak fel, hogy az iskolák hány kapitalistát neveltek ki” – nyilatkozta a szerkesztő az NTD című műsor egyik adásában.



De más szempontok alapján is bírálják az intézmények új marketingstratégiáját. „Sok diplomás munkanélküli van, úgyhogy nem lenne szabad az egyetemeket a gazdagság felé vezető útként beállítani. Rengeteg kínai milliomos nem a végzettsége, hanem a kapcsolatai miatt szerzett vagyont” – mondta egy egyetemista lány.

Az École des Mines de Paris 2011-es felsőoktatási rangsorát is hasonló szempontok alapján állították össze: a listán azok az egyetemek szerepelnek, ahol a világ legnagyobb vállalatainak vezetői végeztek. A felmérés eredményét itt olvashatod el.

eduline