A pedagógusi pályát választók számának drasztikus csökkenésén csak átfogó életpályamodell kidolgozásával lehet segíteni, ehhez azonban elengedhetetlen a kezdő fizetések emelése - mondta Cseh Sándor, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karának dékánja pénteken egy debreceni konferencián.
A szakember a Református tanítóképzés múltja, jelene, jövője című nemzetközi konferencián felhívta a figyelmet arra, hogy tíz év alatt tízezerről négyezerre csökkent a tanítóképzésben részt vevők száma. Ez a szám túlmutat a demográfiai problémákon, európai trendbe illeszkedik - tette hozzá. Kapnak-e fizetésemelést a tanárok? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Megítélése szerint napjaink morális válsága jelentkezik a tanárok megbecsültségében is, kevésbé jelent értéket a tudás és a hétköznapi ember sikeressége, zavarok vannak a diákok, tanárok és szülők kapcsolatában. Ezt szerinte jól jelzi az az adat is, hogy egy felmérés szerint ma a pedagógusok a tanóráik idejének több mint tíz százalékát fordítják fegyelmezésre. A lisszaboni stratégia oktatásfejlesztési céljai - Európa vezető szerepének megteremtése a tudásalapú társadalom építésében - nem teljesíthetők sem itthon, sem Európában, így szükségessé vált 2009-ben a leuveni nyilatkozatban reagálni a demográfiai problémákra, a tehetséggondozás és az egész életen át tartó tanulás kérdéseire. Cseh Sándor szerint a Magyarországon most készülő törvények ehhez próbálnak idomulni, és ezekre a problémákra igyekeznek választ adni. Elmondta: Magyarországon is érvényesül az az európai trend, amely szerint a pedagógusképzésben részt vevők közül a legtehetségesebbeket elcsábítják a jobban megbecsült pályákra, így csak az elhivatott hallgatók maradnak a pályán, illetve azok, akik csak "biztosítékként" szerzik meg ezt a képesítést a munkanélküliség elkerülésére. MTI
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
