A pedagógusi pályát választók számának drasztikus csökkenésén csak átfogó életpályamodell kidolgozásával lehet segíteni, ehhez azonban elengedhetetlen a kezdő fizetések emelése - mondta Cseh Sándor, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karának dékánja pénteken egy debreceni konferencián.
A szakember a Református tanítóképzés múltja, jelene, jövője című nemzetközi konferencián felhívta a figyelmet arra, hogy tíz év alatt tízezerről négyezerre csökkent a tanítóképzésben részt vevők száma. Ez a szám túlmutat a demográfiai problémákon, európai trendbe illeszkedik - tette hozzá. Kapnak-e fizetésemelést a tanárok? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Megítélése szerint napjaink morális válsága jelentkezik a tanárok megbecsültségében is, kevésbé jelent értéket a tudás és a hétköznapi ember sikeressége, zavarok vannak a diákok, tanárok és szülők kapcsolatában. Ezt szerinte jól jelzi az az adat is, hogy egy felmérés szerint ma a pedagógusok a tanóráik idejének több mint tíz százalékát fordítják fegyelmezésre. A lisszaboni stratégia oktatásfejlesztési céljai - Európa vezető szerepének megteremtése a tudásalapú társadalom építésében - nem teljesíthetők sem itthon, sem Európában, így szükségessé vált 2009-ben a leuveni nyilatkozatban reagálni a demográfiai problémákra, a tehetséggondozás és az egész életen át tartó tanulás kérdéseire. Cseh Sándor szerint a Magyarországon most készülő törvények ehhez próbálnak idomulni, és ezekre a problémákra igyekeznek választ adni. Elmondta: Magyarországon is érvényesül az az európai trend, amely szerint a pedagógusképzésben részt vevők közül a legtehetségesebbeket elcsábítják a jobban megbecsült pályákra, így csak az elhivatott hallgatók maradnak a pályán, illetve azok, akik csak "biztosítékként" szerzik meg ezt a képesítést a munkanélküliség elkerülésére. MTI
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
