Ennyi pénzért senki nem megy tanárnak

A pedagógusi pályát választók számának drasztikus csökkenésén csak átfogó életpályamodell kidolgozásával lehet segíteni, ehhez azonban elengedhetetlen a kezdő fizetések emelése - mondta Cseh Sándor, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karának dékánja pénteken egy debreceni konferencián.

  • Eduline
Egyre kevesebben tanítanának

A szakember a Református tanítóképzés múltja, jelene, jövője című nemzetközi konferencián felhívta a figyelmet arra, hogy tíz év alatt tízezerről négyezerre csökkent a tanítóképzésben részt vevők száma. Ez a szám túlmutat a demográfiai problémákon, európai trendbe illeszkedik - tette hozzá. Kapnak-e fizetésemelést a tanárok? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

 

Megítélése szerint napjaink morális válsága jelentkezik a tanárok megbecsültségében is, kevésbé jelent értéket a tudás és a hétköznapi ember sikeressége, zavarok vannak a diákok, tanárok és szülők kapcsolatában. Ezt szerinte jól jelzi az az adat is, hogy egy felmérés szerint ma a pedagógusok a tanóráik idejének több mint tíz százalékát fordítják fegyelmezésre.

 

A lisszaboni stratégia oktatásfejlesztési céljai - Európa vezető szerepének megteremtése a tudásalapú társadalom építésében - nem teljesíthetők sem itthon, sem Európában, így szükségessé vált 2009-ben a leuveni nyilatkozatban reagálni a demográfiai problémákra, a tehetséggondozás és az egész életen át tartó tanulás kérdéseire. Cseh Sándor szerint a Magyarországon most készülő törvények ehhez próbálnak idomulni, és ezekre a problémákra igyekeznek választ adni.

 

Elmondta: Magyarországon is érvényesül az az európai trend, amely szerint a pedagógusképzésben részt vevők közül a legtehetségesebbeket elcsábítják a jobban megbecsült pályákra, így csak az elhivatott hallgatók maradnak a pályán, illetve azok, akik csak "biztosítékként" szerzik meg ezt a képesítést a munkanélküliség elkerülésére.

 

MTI 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.