Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
„Régebben nem választhattak iskolát a fizikatanárok, ma már azt is eldönthetik, hogy melyik városban akarnak dolgozni” – mondja Kopasz Katalin, a Szegedi Tudományegyetem Fizikus Tanszékcsoportjának munkatársa. Szegeden idén hárman végeznek fizikatanári mesterképzésen, és pont ennyien vonulnak nyugdíjba az egyik helyi iskolából. Vagyis ha még egy pedagógus felhagyna a fizikatanítással, az egyetem már a város általános- és középiskoláit sem tudná ellátni megfelelő számú tanárral.
Pécsen is hasonló a helyzet. Korpa Csaba, a Pécsi Tudományegyetem Elméleti Fizika Tanszékének vezetője szerint az agglomerációs települések középiskoláiban már most hiány van fizikatanárokból, valószínűleg ezért jelentkeznek egyre többen a két féléves levelező tanárképzésre. Ezen a szakon azok tanulhatnak, akik korábban legalább egy ötvenkredites fizikai részképzésen részt vettek valamelyik egyetemen vagy főiskolán. A mindössze két szemeszterre redukált pedagógusoktatás és a vonzó elhelyezkedési esélyek miatt idén háromszor annyian szerzik meg így a fizikatanári képesítést, mint mesterképzésen.
Aránytalan a frissen végzettek és a nyugdíjba vonulók száma
A jelenlegi helyzet egyik oka a fizika-, kémia- és biológiatanári képesítést szerzők számának rohamos csökkenése. „Évente minimum húsz-huszonöt frissdiplomás fizikatanárra lenne szükség. Ehhez képest idén nagyjából tízen szereznek ilyen diplomát az egész országban” – mondja Kiss Gyula, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat oktatási szakcsoportjának elnöke. Ugyanígy áll a helyzet a másik két tárgy tanári mesterszakjain is: a legtöbb egyetemen még a tízet sem éri el az egy évfolyamon tanulók száma. A természettudományi tárgyak tanárképzéseire jelentkezők kritikusan alacsony számáról itt olvashatsz bővebben. A másik ok - Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint - a pedagógustársadalom elöregedése. A tanárok átlagéletkora már most magasabb, mint ötven év, ami azt jelenti, hogy 70 százalékuk tíz-tizenöt éven belül nyugdíjba megy. Csak tavaly százhatvan fizikatanár fejezte be a pályafutását.
Alulképzett tanárok oktatják majd a gyerekeket?
Az iskolák dolga már így is nehéz. Tamaskáné Fekete Erika, a budapesti Hugonnai Vilma Általános Iskola igazgatója azt mondja, rengetegen jelentkeztek az intézményben meghirdetett történelemtanári állásra, míg a kémia-fizikatanári poszt betöltésére jóval kevesebben – közülük páran csak az egyik tárgyból szereztek képesítést. Végül találtak kétszakos pedagógust, a szakma viszont attól tart, hogy nem mindegyik oktatási intézmény lesz majd ilyen szerencsés. A legrosszabb forgatókönyv szerint a jövőben nem megfelelő végzettségű pedagógusok fogják oktatni a természettudományi tárgyakat.
Mennyit keres egy általános iskolai, egy középiskolai és egy egyetemi tanár? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
A középiskolai tanárok utánpótlására nyújt lehetőséget a pécsi egyetem gyakorlata. Hasonló, a főiskolai tanulmányokat követő kétszemeszteres tanári kiegészítő képzés már az ELTE-n is van. Homonnay Zoltán, az egyetem természettudományi karának oktatási dékánhelyettese szerint a főiskolákról érkezők felkészültsége hagy kívánnivalót maga után, de jobb megoldás híján a jövőben ők fognak fizikát tanítani a középiskolákban. „Attól tartok, hogy rá fogunk fanyalodni ezekre a tanárokra” – mondja. Kopasz Katalin szerint arra is van példa, hogy a szorult helyzetben lévő iskolák tanári végzettséggel nem rendelkező alapdiplomásokat is felvesznek, azzal a feltétellel, hogy a munkával párhuzamosan elvégzik a mesterképzést is.
B.B.
eduline
