Egyetlen magyar egyetem sem szerepel a világ száz legjobb felsőoktatási intézményeinek listáján, egyedül a Szegedi Tudományegyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem fér be az első háromszáz-négyszáz helyezett közé. Pokorni Zoltán szerint a magyar felsőoktatás a tömegképzés miatt hasalt el, ha az oktatás minősége alapján finanszíroznák az intézményeket, mindössze hét egyetem maradna talpon.
„Nem igaz, hogy most kevesebb jó mérnököt képeznek az egyetemek, mint húsz éve. Csak mellette képeznek egy csomó rosszat is” – mondta Pokorni Zoltán a Republikon Intézet szerda esti felsőoktatási fórumán. A fideszes oktatáspolitikus szerint a magyar felsőoktatás legkomolyabb problémáját továbbra is a tömegképzés és az egyetemi szektor felduzzadása jelenti, ezt a rendszert ugyanis közpénzből már nem sokáig lehet működtetni.
Szerinte az új felsőoktatási törvény koncepciója sem foglalkozik azzal, hogyan lehetne megakadályozni, hogy az egyetemek és főiskolák felesleges, használhatatlan diplomát adó képzéseket indítsanak. „Az akkreditációs bizottság azt ugyan vizsgálja, hogy egy főiskola meg tud-e felelni a zabhegyező szak elindításához szükséges előírásoknak, de azt már nem nézik, szükség van-e a zabhegyező képzésre” – tette hozzá.
Pokorni Zoltán kiemelte, ha az oktatás minősége alapján finanszíroznák a felsőoktatási intézményeket, legfeljebb néhány főiskola és hét-nyolc egyetem – az ELTE, a SOTE, a BME, a Corvinus, a debreceni, a szegedi és a pécsi, esetleg a miskolci – maradna talpon. Szerinte a vidéki kis főiskoláknak új feladatot kell találni, most ugyanis nagy bajban vannak. Az egyik megoldás az lenne, ha együttműködnének nagyobb intézményekkel, vagy a felnőttképzésben vállalnának nagyobb szerepet. A másik lehetséges út, hogy a főiskolák képzési monopóliumot kapnak: vízügyi szakembereket például csak Baján, karbantartó mérnököket pedig Dunaújvárosban képeznének.
Nincs magyar egyetem a legjobbak között
Az utóbbi években egyetlen magyar egyetem sem került a világ háromszáz legjobb felsőoktatási intézménye közé, a rangsorokban egyedül a Szegedi Tudományegyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem szerepel, ezek is csupán a 300-400. helyen – mondta Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója, aki szerint az igazán komoly gondot az okozza, hogy a magyar intézmények elszigetelten működnek, nem vesznek részt nemzetközi kutatásokban, az elmúlt tizenöt évben pedig megnőtt a nemzetközi szakirodalomban nem idézett magyar tanulmányok aránya is. Tóth Csaba szerint nem a tömegképzéssel van baj. Az oktatók és a hallgatók aránya megfelel az OECD-országok átlagának, a hallgatói mobilitás azonban "féloldalas": míg az Erasmus-pályázatokkal viszonylag sokan kijutnak külföldre, a BA- és MA-programokra bonyolult a jelentkezés, és kevés az ösztöndíj.
Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke szerint a hallgatók szívesen tanulnának külföldön, de az eddigi tapasztalat az, hogy aki Erasmus-ösztöndíjjal kint tölt egy vagy két félévet, elcsúszik itthoni tanulmányaival, a magyar oktatók egy része ugyanis nem fogadja el a külföldi egyetemeken kapott érdemjegyeket. Setényi János oktatáskutató szerint éppen ezért kellene beindítani a nemzetközi, kétnyelvű képzéseket, először azonban ezek jogi hátterét kellene rendezni.
eduline
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
