"A mohóság jó!": innovációs pályázat ELTE-n

A mohóság jó! címmel az ELTE graduális vagy posztgraduális képzésén résztvevő hallgatói számára hirdet pályázatot a felsőoktatási intézmény, a hallgatóktól innovatív ötleteket várnak január 11-ig.

  • Eduline
A pályázat célja a kiírás szerint a hallgatók innovációs tevékenységének fokozása, népszerűsítése. Szeretnék segíteni, hogy az ELTE hallgatóinak elképzeléseit piacképes termékké formálják, legyen az technológiai fejlesztés a biokémiában vagy új kutatási módszer a szociológiában vagy akár a nyelvészetben.

A felhívás meghirdetői példaként Cambridge-et említik, ahol kiterjedt infrastruktúra segíti, hogy a hallgatói innovatív ötletek megvalósulhassanak a gyakorlatban. A pályázatok elbírálásánál fontos szerepet játszik az ötlet újszerűsége, megvalósíthatósága.

Az ELTE Tudás- és Technológiatranszfer Iroda a támogatott pályázók számára a szabadon felhasználható pénzjutalmon túl segítséget nyújt ötletük megvalósításában, üzleti partner keresésében. Az eredményhirdetést a 2011-es ELTE Innovációs Napon, február elején tartják majd.

MTI

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.