11:20

Az általános vita szerda este folytatódik. Az utolsó napirendi pont a közoktatási törvény részletes vitája lesz - valószínűleg hajnalig fog tartani.

11:16
Minden bölcsész haszontalan?

Az LMP csak a képzési területekre határozná meg a felvételi keretszámokat, az intézmények közötti elosztást továbbra is a hallgatók választása alapján határoznák meg. "Az intézményekben sem az a baj, hogy sokszor lehet vizsgázni, hanem hogy az elvárások alacsonyak. Ez az oktatói karnak a minőségi tanításhoz való hozzállásán múlik" - mondta Osztolykán. "Micsoda képtelenség egy magát nemzetinek nevező kormány akarja fizetőssé tenni a jogot, a történelmet, a néprajzot, a bölcsész- és a társadalomtudomány szakokat. Ezen az amatőr módon nem lehet hozzálátni a törvény végrehajtásához".

11:11
LMP: sunyi trükköket talált ki Hoffmann államtitkársága

Osztolykán Ágnes szerint "sunyi trükk", hogy az államtitkárság a vitás elemeket rendeletben szabályozza majd. "Kiemelkedő szerepe lesz a lobbierőnek, a politikai háttéralkuknak" - mondta.

11:08
"Megmosolyogtató naivitás"

"A minősített oktatók aránya és a tudás minősége között nincs összefüggés, a legalapvetőbb probléma abból adódik, hogy az oktatók nem várnak el valós teljesítményt a hallgatóktól, és ők sem is nyújtanak megfelelő teljesítményt" - mondta Osztolykán Ágnes, aki szerint illúzió a minőség javulását várni a felvételi követelmények szigorításától. "Az induló tudásszint javításához a közoktatás színvonalán kell javítani" - tette hozzá.

11:03
LMP: nem lesz kit röghöz kötni

Osztolykán Ágnes (LMP) szerint nem lesz szükség röghöz kötésre, mert sokan be sem lépnek majd a magyar felsőoktatásba, inkább külföldi egyetemet választanak.

10:51

Farkas Gergely (Jobbik) szerint a kormány beismerte, hogy tandíj bevezetését tervezi. „Szalay Péter (Fidesz) azt mondta, az Egyesült Államokban teljesen természetes dolog, ha valaki beiratkozik egy egyetemre, akkor fizet. Amikor erre azt válaszoltuk, hogy ez tandíj, Szalay azt mondta, mindegy, hogy hívjuk, ez egy természetes dolog” – mondta.

10:49
Gyér az érdeklődés a parlamentben - csak néhány képviselő hallgatja a felsőoktatási vitát

10:44

Dúró Dóra szerint addig nem lehet rábólintani a felsőoktatási törvényre, amíg bele nem kerülnek a hallgatói szerződések részletei, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, milyen feltételekkel tanulhat egyetemen vagy főiskolán. A Jobbik egyébként egyetért az alapelvvel, hogy ha valaki az állam pénzén tanul, itthon dolgozzon, de "nem szabad átesni a ló túloldalára".

10:34
Dúró Dóra az akkreditációs bizottságot félti

Dúró Dóra (Jobbik) szerint a Magyar Akkreditációs Bizottságot (MAB) már a költségvetés lehetetlen helyzetbe hozhathatja, a MAB tavaly 210 millióból gazdálkodott, idén más testületekkel együtt 76 millió forintból működne - a felsőoktatási javaslat pedig tovább rontja a helyzetet.

10:32
"Van egy sörreklám..."

A jobbikos képviselő szerint "helyes, hogy egyelőre nem számolják fel az intézményeket". "Van egy sörreklám, hogy az számít, ami belül van. Itt meg az számít, ami kívül van, minden fontos kérdést rendeletekben szabályoznak majd. Egy biankót nem tudunk támogatni" - mondta.

10:25

Balczó Zoltán (Jobbik) szerint "az úgynevezett bolognai rendszer" miatt a nagy egyetemekből "vegyesfelvágott" lett, az erős főiskolák gyenge egyetemekké váltak. „2014-re 30 ezerre csökkentik az államilag finanszírozott felvételi létszámot, ez a legtragikusabb” – tette hozzá.

10:14

Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP) – aki saját bevallása szerint „mint gyakorló apa” beszél a felsőoktatásról – szerint ha kényszeríteni kell a diplomásokat a magyarországi munkára, „hát kényszerítsük”. „Ha tömegesen mennének külföldre, valamilyen módszerrel vissza kell tartani őket, ha a morális eszközök nem használnak, pénzügyi eszközökhöz kell nyúlni” – mondta.

9:55

Ha Földi Lászlón (KDNP) múlna, a két-három karral működő egyetemek biztos rosszul járnának, mert „azok léte megkérdőjelezhető”. A vidéki intézményeket ő is központilag védené – a megoldást valószínűleg az integrációban látja.

9:50
Hiller szerint külföldre özönlenek majd a magyar diákok

Hiller számításai szerint a jelenlegi költségtérítés duplája lesz az önköltség, egy orvostanhallgató tanévenként 1 900 000 forintot, egy gazdasági szakos 600 000 forintot fizet majd. „Ausztriában ennél jóval olcsóbbak a képzések. Egy soproni, zalaegerszegi vagy egy szombathelyi diák sokkal szívesebben tanul majd Bécsben, mert olcsóbb” – mondta.

 9:40
"Ez még mindig jobb, mint a közoktatási javaslat"

Hiller szerint a felsőoktatási javaslat "még mindig jobb, mint a közoktatási", de az alapelvei így is elhibázottak. A volt tárcavezető minden évben az érettségizők száma alapján határozná meg az államis elsős hallgatók létszámát, "a demográfiai viszonyoknak megfelelően az államilag támogatott férőhelyek száma is csökken majd, ez a költségvetésnek tervezhetőséget és kiszámíthatóságot jelent, a diákoknak pedig biztonságot".

9:28
Hiller: veszélybe kerül a 2012-es felvételi

"Példátlan, hogy néhány hónappal a jelentkezés határideje előtt a leendő felvételizőknek fogalmuk sincs, hogy melyik intézmény melyik szakjára jelentkezve mennyit kell majd fizetniük, milyen mértékben pályázhatnak államilag finanszírozott helyekre. Arra hivatkoznak, hogy majd január közepén vagy második felében megtudják a hallgatójelöltek a részleteket” – mondta Hiller István volt oktatási és kulturális miniszter. Szerinte a jelentkezési határidőt (február közepe) nem lehet eltolni, mert akkor a teljes 2012-es felvételi veszélybe kerül.

9:20
Így (nem) változtatna a felvételin Pósán

Pósán szerint nem szabad kötelezővé tenni a nyelvvizsgát, „ez az előírás a szülők pénztárcájához kötné, hogy ki tud bekerülni a felsőoktatásba. Most a közoktatás nem alkalmas arra, hogy tömegesen felkészítse a diákokat a nyelvvizsgára, mondjuk ki”. A fideszes képviselő továbbra is csak a kötelező idegen nyelvi érettségit tartaná meg, ahogy a szóbeli egyetemi-főiskolai felvételit sem hozná vissza. Hogyan változhat a felvételi 2013-tól és 2016-tól? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

9:14
Pósán: az egyetemek harmada bajba kerülhetne

Pósán - aki két hete még miniszterelnöki dorgálást kapott, mert kikelt a közoktatási javaslat ellen - a felsőoktatási javaslattal kapcsolatban jóval elnézőbb. "Nem hibátlan, nincs minden a helyén, de legalább elmozdul a megoldás irányába" - mondta. Gyenge pontnak tartja az egyetemi cím egyik feltételét: szerinte a jelenlegi egyetemek harmadát főiskolává minősíthetnék le, ha a PhD-végzettek számához kötnék az egyetemi cím használatát.

9:09
"Az MSZP krokodilkönnyeket hullat"

„Amikor az MSZP krokodilkönnyeket hullat, akkor jusson eszünkbe, ők akarták bevezetni a tandíjat” – mondta Pósán, aki szerint a kormány most egy új diákhitel-konstrukciót dolgoz ki, szerinte „a tandíj és a diákhitel azért nem ugyanaz”. Diplomaadó, utólagos tandíj vagy önköltség vár a hallgatókra? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

9:03
Többletpontok hátrányos helyzetűeknek? Nem kell

Pósán László szerint a felsőoktatás minőségét rontotta, hogy az elmúlt években akár kettes átlaggal is be lehetett jutni egyetemre, „és voltak olyan pluszpontok, amelyeknek köze sincs a teljesítményhez”. A fideszes képviselő szerint nevetséges, hogy a hátrányos helyzetért és a fogyatékosságért is járt többletpont – ezt megszüntetik.

8:49

Lakatosné Sira Magdolna (Fidesz) jónak tartja az új szabályt, amely alapján a felvételizők legfeljebb öt szakot jelölhetnek meg a jelentkezési lapot – bár azt nem részletezte, hogy miért annyira fontos ez a változtatás, hogy bekerüljön egy kerettörvénybe. A felvételihez kötelező nyelvvizsgát is jó pontnak nevezte. A képviselő egyébként mindössze egy középfokú nyelvvizsgával rendelkezik – eszperantóból.

8:42
"Ez sem jobb, mint a közoktatási törvény"

Ferenczi Gábor (Jobbik) szerint ugyanaz a baj a felsőoktatási javaslattal, mint a közoktatási törvénnyel: „kidolgozatlan, pontatlan és belső ellentéteket tartalmaz”. A közoktatási tövrényjavaslat vitájáról itt olvashattok.

8:39
Koki az ellenzéki képviselőknek

Demeter Zoltán (Fidesz) odacsapott a felsőoktatási terveket elutasító ellenzékieknek. Szerinte a szocialisták azt hiányolják a javaslatból, amit csak ők tartanak fontosnak, az LMP a kötelező nyelvvizsga megszerzésének középiskolai támogatásáról beszél, „miközben most nem a közoktatásról, hanem a felsőoktatásról van szó”, a Jobbik pedig egész egyszerűen „rossz stílust választott”.

8:29

A hallgatói létszámot már a 2012-es felvételin is a kormány határozza meg – a parlament hétfőn döntött a jelenlegi jogszabály módosításáról. Bár az államilag támogatott hallgatók számát még nem hozták nyilvánosságra, az már most biztos, hogy a 2011-esnél jóval kevesebb hallgató kerülhet be az egyetemekre és főiskolákra.

8:22
Itt a lényeg

Az állami ösztöndíjas és részösztöndíjas hallgatók létszámát szakra és intézményre lebontva minden évben a kormány határozza meg – mondta Réthelyi. Korábban több rektor úgy nyilatkozott, a „kézi irányítás” könnyen ahhoz vezethet, hogy az intézményvezetők és a kormány kapcsolatán múlik majd, melyik egyetem-főiskola kaphat államilag támogatott férőhelyeket, míg a „kegyvesztett” intézmények csődközeli helyzetbe kerülhetnek az állami támogatás drasztikus csökkentése miatt.

8:10
Hoffmann nem beszél

Megkezdődött a miniszteri expozé. A közoktatási törvény javaslatát két héttel ezelőtt még Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár mutatta be a képviselőknek, helyette Réthelyi Miklós beszél.

8:00
Kezdődik a vita a felsőoktatás átalakításáról

Hosszú szerda elé néz a parlament, reggel nyolckor a felsőoktatási javaslat általános vitájával kezdenek a képviselők, az ülés éjszaka a köznevelési javaslat részletes vitájával zárul.  

A felsőoktatási törvény javaslatát az első koncepció bemutatása után egy évvel, november 19-én hozták nyilvánosságra. A 110 oldalas dokumentumból több olyan elem hiányzik, amely az október végi verzióban még szerepelt. A kormány.hu-n közzétett változatban még az állt, hogy az egyetemet mint intézménytípust néhány éven belül megszüntetik, a jelenleg működő egyetemek főiskolaként vagy tudományegyetemként folytathatják tovább – igaz, ez utóbbihoz szigorú szabályoknak kellett volna megfelelniük.

A javaslat alapján azonban mégis marad az egyetemi cím, a jól teljesítő intézményeket kutatóegyetemmé vagy alkalmazott kutatások főiskolájává minősítheti a nemzetierőforrás-minisztérium. A javaslatról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok el, a felvételit érintő változásokról pedig itt találjátok a legfontosabb információkat.