Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Van, aki már azon is el tud ámulni, ha egy ismerőse ügyvédnek vagy mérnöknek, netán újságírónak tanul, de a többség azért nem mondhatja el magáról, hogy különösebben érdekes egyetemi szakra jár. Kivételek viszont mindig, mindenhol vannak – jelen kérdésben például azok, akik mondjuk mechatronikai mérnöknek vagy info-bionikusnak készülnek, netán orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus szakra járnak. Hogy ne csak bambán nézzünk, ha valakiről megtudjuk, hogy egy különleges elnevezésű és/vagy tartalmú képzésben vesz részt, összegyűjtöttük az idei év legérdekesebb és legfurcsább egyetemi szakjait.
Zeneteoretikus mesterszak
A kifejezést valószínűleg mindenki érti, sokaknak volt minimum két hétig zenei blogja is, de ettől még a kérdés ugyanúgy áll: mire kap diplomát egy zeneteoretikus? Nos, nagyjából arra, hogy jóformán mindenben otthon van, amiben egy képzett zenész: tökéletes a hallása, tud partitúrát olvasni, és játszik hangszeren is, csak éppen az érdeklődése elméleti, így behatóan foglalkozik a zenei stílusokkal, a kompozíciós technikákkal és a zeneelmélet más területeivel.
Mit csinál a zeneteoretikus?
Egyszóval azért mélyebb ismereteket, nagyobb elkötelezettséget és komolyabb tehetséget feltételez a dolog, mint amennyit mondjuk a már emlegetett blogok beindítása igényel. A kérdés innentől már csak az, hogy miből él, aki elvégzi a
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
zeneteoretikus szakát, erre pedig a válasz az, hogy kutatásból, publikációkból, művészi tevékenységből, de az is előfordulhat, hogy valamilyen zenei intézménynél helyezkedik el.
Mechatronikai mérnök alapszak
A sci-fi-rajongók és a videojátékok megszállottjai nyilván bizsergést éreznek, és toronyház méretű harci robotokat vizionálnak
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemtől a Miskolci Egyetemig
több felsőoktatási intézményben is meghirdetett, meglehetősen sok hallgatót vonzó képzés neve láttán. Le kell törnünk őket: nem pontosan erről van szó. Ugyanakkor örömmel közölhetjük, hogy túl messzire sem járnak azért az igazságtól, ugyanis a mechatronika az EU definíciója szerint „a gépészet, az elektronika és a számítógépes irányítás integrációja”, kicsit közérthetőbben megfogalmazva az intelligens gépek tudománya. Vagyis a végzett mechatronikai mérnök tényleg foglalkozhat robotokkal (ahogy szerszámgépek, érzékelők, műszerek tervezésével, gyártásával és programozásával is), csak épp nem feltétlenül toronymagas, lövöldöző játékszerekről van szó. De ez talán nem is olyan nagy baj.
Orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alapszak
Névjegykártyán elég jól mutatna a titulus, azt meg kell hagyni, de ennyire forrón azért nem eszik a kását: ezt így senki nem fogja a neve alatt látni. Ennek oka az, hogy olyan képzésről beszélünk, amely a diagnosztikai képalkotó, az optometrista és az orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus szak összevonásával jött létre, és négy szakirányon képzi a hallgatókat, akik aztán egymástól még a laikusok számára is világosan elkülönülő területeken helyezkednek el – többek között szövetmintákat elemeznek, röntgen- és ultrahang-készülékekkel dolgoznak, szemészeti vizsgálatokat végeznek, sőt kutatnak is.
Kacifántos nevű szak - ismerős szakma
A „hova jársz/jártál?” kérdésre mindenesetre így is fél percben felelhet (külön magyarázat nélkül), aki ezt a szakot választja valamelyik
– és meglehetősen érdekes szakmát is kap a kezébe.
Védelmi vezetéstechnikai rendszerszervező mesterszak
Ha korábban sci-fikről beszéltünk, akkor ezúttal akció- és kémfilmeket citálhatunk, a
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem
e szakán végző hallgatók ugyanis – ahogy az az egyetem honlapján olvasható – „a fegyveres erők, a rend- és katasztrófavédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a védelmi igazgatás vezetéstechnikai (kommunikációs, informatikai, szenzor, navigációs, azonosító, elektronikai hadviselési, fegyverirányítási, stb.) rendszerei biztonságos működtetésének megtervezésére, szervezésére, irányítására, felügyeletére és ellenőrzésére” szereznek képesítést.
Ha ez így még nem volna elég, megnevezünk néhány szakirányt is: információbiztonság, rejtjelfelügyelet, információs műveletek. A meglehetősen izgalmasan hangzó ismeretek egyébként nemcsak a katonaság, a katasztrófavédelem, vagy mondjuk a nemzetbiztonság kötelékében hasznosíthatók, hanem a polgári szférában is, általános és információbiztonsági, valamint kommunikációs területen.
Akciófilmbe illő szak: védelmi vezetéstechnikai rendszerszervező
MTI - Koszticsák Szilárd
Molekuláris bionika mesterszak
Már megint a science fiction – lassan olyan lesz a felvételi tájékoztatót lapozgatni, mint felütni egy Philip K. Dick-regényt. Azt viszont Philip K. Dick életművének beható ismeretében sem feltétlenül tudja megmondani az ember, hogy mi fán terem a molekuláris bionika, úgyhogy eláruljuk. Vagyis inkább idézzük a képzést meghirdető Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának honlapjáról a vonatkozó definíciót: „A molekuláris bionika alapszak célja szelektív biológiai, molekuláris
, elektronikai és számítástechnikai, valamint orvosi alapismereteket és kísérleti módszereket/eljárásokat elsajátító, ezeket a gyakorlati és elméleti munkában egyaránt felhasználni képes szakemberek képzése. A kiképzett szakemberek képesek ezeket az ismereteket alkalmazni a gyógyszeripar, orvosi biotechnológiai, orvosi- és bio-elektronikai ipar, nanotechnológiai ipar, bio-protézis ipar, bio-képalkotó berendezés ipar és rokon iparágak területén és más kapcsolódó területeken (környezet- és közegészség-védelem, ipari és természeti katasztrófavédelem, köz- és személyi biztonság, személyre szóló orvosi és gyógyszertechnológiák, stb.).” Más szóval, aki könnyű menetre vágyik, ne ezt válassza.
B.A.
eduline
