Videó: ilyen a világ egyik legjobb egyeteme, ahol milliók akarnak tanulni

A Harvard és a Yale állandó toplistás szereplője a nemzetközi felsőoktatási rangsoroknak: a Yale alapítói soha nem is titkolták, hogy a Harvard konkurensét álmodták meg 1701-ben. Számításukat igazolja, hogy a két intézmény ma már nemcsak a tudományok, hanem a művészetek és a sport területén is egymás legnagyobb riválisának számít.

  • Eduline
"Lux et Veritas", vagyis "Világosság és igazságosság" jelmondattal alapították meg 1701-ben a Yale Egyetemet, kifejezetten azzal a szándékkal, hogy igazi versenytársává váljon az Egyesült Államok legrégebbi egyetemének, a Harvardnak. Kezdetekben a Collegiate School of Connecticut nevet viselte, jelenlegi nevét 1718-ban Elihu Yale-ről kapta, aki az egyetem bővítésére ígért jelentős összegű támogatást. Bár az intézmény soha nem kapta meg a megígért pénzt, Elihu Yale ugyanis meghalt még a támogatás átadása előtt, a név megmaradt.

Itt van a világ legnagyobb könyvtára

A Yale hatalmas egyetem: több mint ötezer hallgatója van, a graduate és a doktori képzésben hatezren tanulnak, a campuson több mint kilencezer alkalmazott és csaknem kétezer oktató dolgozik. Ehhez persze hatalmas költségvetés is jár, egészen pontosan 2,31 milliárd dollár, nem beszélve az alapítványi pénzekről, amelyek 22.6 milliárd dollárt tettek ki a 2008/2009-es tanévben. Itt található a világ legnagyobb könyvtára is: több mint 11 millióra becsülik az intézmény birtokában lévő könyveket, kéziratokat és egyéb dokumentumokat. Emellett a brit kultúrával foglalkozó intézmények közül kiemelkedik a Yale Center for British Art, amely a leggazdagabb olyan nem angol múzeum, amely a szigetország művészetéről szól.

Számos párt a Yale-en kezdte meg működését, több amerikai elnök is az egyetem padjait koptatta, Bill Clinton, valamint az idősebb és a fiatalabb George Bush is itt tanult.

Felvi

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.