28 ezer tanár veszítheti el az állását: elfogadta az oktatási reformot az olasz parlament

Elfogadta az olasz szenátus az oktatási reformot csütörtökön: a 300 millió eurós megszorításokat tartalmazó csomag alapján több mint 28 ezer felsőoktatási dolgozó veszítheti el munkáját, több egyetemi tanszéket bezárnak, és a hallgatók után járó állami támogatást is csökkentik.

  • Eduline
A novemberi és december eleji demonstrációk után múlt szerdán ismét tüntettek a reformok ellen az olasz hallgatók: a rendőrség Róma több területét lezárta, a szenátus épülete elé kordont húztak. "Hadd maradjon nyomorúságának magányában a hatalom palotája, mi máshová megyünk" - ez volt a megmozdulást szervező diákegyesületek válasza a rendőrség óvintézkedéseire, majd a körülbelül húszezer demonstráló a La Sapienzia egyetemnél gyűlt össze.

A szicíliai nagyvárosban a fiatalok egy csoportja kővel dobálta meg a rendőrség épületét, kukákat gyújtott fel, és összecsapott a biztonsági erőkkel, néhányan könnyebben megsérültek. Nápolyban a tüntetők egy időre megszállták a vasúti síneket, és hulladékhegyeket gyújtottak fel. Milánóban az állami egyetem környékén a tiltakozók nekimentek az egyenruhásoknak, majd a közlekedést is megzavarták.

Múlt heti összecsapások Rómában - hiába volt?
MTI

Kevés esélye van az olasz hallgatóknak

A szenátus kétnapos vita után, csütörtök este fogadta el a Mariastella Gelmini oktatási miniszter nevéhez fűződő reformot – 161 igen és 98 nem szavazat mellett. A hallgatók és a felsőoktatási dolgozók így már csak Giorgio Napolitano olasz államfőben bízhatnak, aki még megtagadhatja a dokumentum aláírását. A tiltakozók levélben fordultak hozzá. „Ha aláírja a Gelmini-törvényt, azzal megsemmisíti az oktatáshoz való jogot, amely az alkotmány egyik alapvető pillére” – írták.

A megszorítások miatt csökkentik az egyetemi szakok és karok számát, a kisebb intézményeket összevonják, és több tanszéket bezárnak. Több tízezer felsőoktatási dolgozót bocsátanak el, a tervek szerint csak minden ötödik nyugdíjazott professzor után vehetnek fel új oktatót az egyetemek és főiskolák - írja a Yahoo.

eduline

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.