Ha a felsőoktatási hallgatók február 1-ig nem kapnak megnyugtató híreket, hogy a hallgatói jogok biztonságban vannak, március 16-án országos demonstrációt tartanak a fővárosban - mondta Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának alelnöke hétfői budapesti sajtótájékoztatón.
Hozzátette: a felsőoktatási törvény miatti tiltakozások már februárban elkezdődhetnek a vidéki intézményekben, amelyek lezárása lehet a március 16-i budapesti demonstráció.
Körösparti Péter, a HÖOK jelenlegi elnöke azt: csak végső esetben, az egyeztetések minden lehetséges formájának kimerítése után nyúlnak a véleménynyilvánítás ezen drasztikus formájához, de úgy tartják, az anyag jelen állapotában nem szolgálja a minőségi felsőoktatást.
Kifogásolta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár egy kereskedelmi televízióban december 16-án tett nyilatkozatát is. Ebben, a HÖOK vezetőjének elmondása szerint az hangzott el, a HÖOK célja, hogy a hallgatók korlátlan számban vizsgázgathassanak. Körösparti Péter leszögezte: ők sem azt szeretnék, ha korlátlan számban lehetne vizsgázni, és soha nem mondtak ilyet. Megjegyezte, jelenleg sincs így, aki bizonyos kritériumokat nem teljesít, azt kisorolják az állami képzésből. A HÖOK ennek a rendszernek a fenntartását, sőt szigorítását javasolja - mutatott rá.
Elmondta: még idén nyílt levélben fordulnak Orbán Viktor miniszterelnökhöz, hogy az elmúlt húsz évben kiharcolt hallgatói jogokat védje meg, s segítsen eloszlatni azt a tévhitet, hogy a felsőoktatás színvonalának romlásáért a hallgatók lennének felelősek. Kitért arra is, hogy megkeresik a felsőoktatásban érdekelt szakmai szervezeteket, hogy véleményüket összehangolják, s ezt a javaslatcsomagot az Országgyűlés oktatási bizottságához juttatják majd el.
A HÖOK elnöke azt mondta, hogy úgy tűnik, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár már nem kíván velük találkozni, mielőtt kormány elé kerül az anyag, s szakmairól politikai síkra kívánja terelni a kérdést. A hallgatói vezetők felidézték, hogy legutóbbi december 4-i szombathelyi közgyűlésükön elfogadták állásfoglalásukat az új felsőoktatási törvényről, s a 37 oldalas javaslatcsomagot december 6-án juttatták el az oktatási államtitkárságra. December 9-én közel kétórás egyeztetést folytattak Hoffmann Rózsával, amelyen számos területen előrelépés történt, de az alapkérdéseket tekintve - például az egy tárgyból letehető vizsgaalkalmak számát - nem közeledtek az álláspontok. Az államtitkárság akkori közlése szerint a tárgyalásokat nyitott hozzáállás jellemezte.
A HÖOK - mint a közgyűlési állásfoglalásban rögzítették - nem a lehetséges vizsgák számát maximálná, hanem a tanulmányok előrehaladásának minimális sebességét szabná meg. Így annak a hallgatónak, aki nem tudja adott idő alatt az előírt kreditmennyiség legalább felét teljesíteni, szűnjön meg a hallgatói jogviszonya. Egy 180 kredites képzés esetén, ideális esetben egy év alatt 60 kreditet kell teljesíteni, aki tehát két félév alatt nem tud 30 kreditet teljesíteni, annak szűnjön meg a hallgatói jogviszonya, hiszen az egy olyan csekély előrehaladási sebesség, amely szerintük nem indokolja, hogy az érintett felsőfokú tanulmányokat folytasson. A tanulmányi és vizsgaszabályzat tekintetében ragaszkodnak ahhoz, hogy megmaradjon a hallgatói képviseletek egyetértési joga, az intézményi döntéshozó testületekben, szenátusokban pedig meg kívánják tartani a legalább egynegyedes, legfeljebb egyharmados képviseleti arányt.
MTI
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
