Nem bírják a feszültséget az egyetemisták

Minden ötödik ausztrál egyetemista komoly mentális betegségekkel küzd, a hallgatók nagy része pedig folyamatosan a stressz testi tüneteitől szenved – erre jutottak a Queensland Egyetem kutatói.

  • Eduline
Az egyetemisták 83,9 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nap mint nap komoly nyomás alatt van, a szakemberek szerint a hallgatók stressz-szintje háromszor magasabb, mint egy átlagos ausztrál felnőtté, sőt a mentális betegségek előfordulásának aránya is háromszorosa az átlagos értéknek.
Túl sok stresszel jár az iskola
Keményen kell tanulniuk, emellett legtöbbjük munkát is vállal, mert csak így tudja eltartani magát. Az anyagi problémák pedig mindenkit feszültté tesznek” – mondta a theage.com.au hírportálnak Helen Stallman pszichológus, a kutatás vezetője. Hozzátette: az eredmények azt mutatják, hogy akiknek jó kapcsolatuk van a szüleikkel, a barátaikkal és a felsőbbévesekkel, azok könnyebben le tudják győzni a mindennapos stresszt.

A lüneburgi Leuphana Egyetem alkalmazott egészségtudományi központjának kutatása szerint a német diákok életét is megkeseríti a stressz: a lányok negyven százaléka hetente többször küzd a feszültség miatt kialakuló egészségügyi panaszokkal, például fej- és hátfájással, valamint alvászavarokkal.

Különösen gyakoriak az egészségügyi panaszok azoknál a diákoknál, akik olyan osztályba járnak, ahol folyamatosan rossz a hangulat. Silke Rupprecht, a Leuphana Egyetem pszichológusa szerint az iskola típusa és a stressz mértéke között is összefüggés van: a gimnazisták sokkal ritkábban szenvednek fej- és hátfájdalomtól, mint a szakiskolák és szakközépiskolák tanulói.

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.