Pálinkás: nem ördögtől való a bolognai rendszer

Finomítani kellene a tudóstanár kifejezésen, rugalmasabbá kellene tenni az egyetemi kinevezések rendszerét, és az osztatlan képzések visszaállítását is át kellene gondolni Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint, aki november 17-én, a Pedagógus Életpálya Konferencián ismertette véleményét. Figyelmeztette a tanárokat, kíméljék meg magukat az illúzióktól, hiszen aligha elképzelhető, hogy egy agysebész kevesebbet keres, mint egy pedagógus.

  • Edupress

"Hogy baj van, azt mindenki érzi. A szakma elöregedett, tíz éven belül nyugdíjba megy a pedagógusok egyharmada" - fogalmazott az eseményen Pokorni Zoltán, az országgyűlés oktatási bizottságának elnöke. Hozzátette: a legnagyobb baj, hogy a rendszer nem hozza felszínre a tehetséges, legjobban kommunikáló, legjobban teljesítő, illetve a tanári pályára legalkalmasabb diákokat.

"El kell fogadni, hogy minden társadalomban vannak magasan és kevésbé magasan fizetett pályák" - reagált Pokorni Zoltán szavaira Pálinkás József, aki szerint nehezen képzelhető egy társadalomban, hogy a tanárok bére meghaladja az agysebészek fizetését, de a mostani kutatókból sem lehet tanárokat faragni és a katedrára állítani. A tanári pályát is be kell illeszteni a szakmák és a gazdasági realitások rendszerébe. Elmondta: kétli, hogy a Magyar Nemzetben megjelent, a jövő év oktatását érintő, a jelenleginél magasabb költségvetési számok valósak lennének. Hangsúlyozta azonban: fontos, hogy a jogászokéhoz, vagy az orvosokéhoz hasonlóan a tanári pályának is legyen íve.

Pálinkás: nem ördögtől való a bolognai rendszer
MTI - Bruzák Noémi

A konferencián az MTA elnöke elmondta: támogatja a kiszivárogtatott tervek közül azt, hogy a tanárok a képzés után gyakornoki szakaszban kezdjék meg munkájukat, véleménye szerint a felkészüléshez az öt év is elegendő. Óvatosságra int továbbá a pedagógusi életpályamodell tervezetében szereplő kifejezésekkel szemben. A felsőbb kategóriát jelentő "tudóstanár" címmel kapcsolatban megjegyezte: "Amikor az egyetemen valaki négy év után megszerzi a PhD-t, nem kezdjük el tudósnak nevezni. A több éve elhunyt Nobel-díjasok esetében használjuk ezt a szót."

"Én óvatos lennék az egyciklusú képzésekkel szemben. A bolognai képzési rendszer visszafordíthatatlan, és sok jó eleme van. Ne tüntessük ezt úgy föl, mintha valami ördögtől való dolog lenne. Ahhoz, hogy beilleszkedjünk az európai felsőoktatási rendszerbe, a bolognai struktúrában kell tanítani a hallgatókat" - fejtette ki az elnök. Az egyciklusú képzést véleménye szerint néhány jól meghatározott, összeillő tanár szakon kellene lehetővé tenni, példaként pedig a matematika-fizika, a kémia-biológia, és a magyar-történelem szakot említette. Aki azonban balett és fizika szakos tanár akar lenni, annak kedvéért nem kellene átalakítani az egész felsőoktatást. Hasonló esetekben a balett, majd a fizika szak elvégzésével válhatna tanár a jelentkezőből.

Javasolta továbbá, hogy kerüljék a döntéshozók a merev rendszereket, mint például, hogy valakit csak 14 év után lehet egyetemi docenssé kinevezni. Werner Heisenberg 27 éves korában lett egyetemi tanár, Teller Ede pedig 22 éves volt, amikor megírta vele a doktori disszertációját - hangsúlyozta Pálinkás József.

Edupress

Hozzászólások

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.