Továbbtanulás: egyre több diák jelentkezik erdélyi egyetemre

Egyre több magyarországi diák jelentkezik a romániai felsőoktatási intézményekbe: a Babes-Bolyai Tudományegyetem mellett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem is egyre népszerűbb.

  • Eduline

A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) jelenleg 80–100 magyarországi diák tanul. Rajtuk kívül évente 200–250 diák tölt egy-egy félévet Kolozsváron Magyarországról. Magyari Tivadar rektorhelyettes a Krónika című kolozsvári napilapnak úgy nyilatkozott: a BBTE az utóbbi években azért vált vonzóbbá a magyarországi diákok számára, mert a legtöbb szakon kizárólag magyar nyelven folyik az oktatás. Korábban néhány tantárgyat magyar tagozaton is csak románul lehetett tanulni. Magyari elmondta, hogy örül annak, hogy a kilencvenes évek gyakorlatától eltérően az erdélyi magyar diákoknak ma már alig egy-két százaléka tanul Magyarországon.

Babes-Bolyai Tudományegyetem: egyre népszerűbb
Edupress

A rektorhelyettes közölte: a felvételi kritériumok teljesen azonosak a hazai és külhoni jelentkezők számára, azonban a mostani szabályok szerint a külföldi, így a magyarországi diákok is csak a tandíjköteles helyekre pályázhatnak, az államilag támogatott helyekre csak román állampolgárok juthatnak be. Magyari szerint Kolozsvárra nemcsak az anyaországból, hanem Spanyolországból is érkeznek szép számmal diákok, akiknek a szülei vendégmunkásként az Ibériai-félszigeten dolgoznak, és ezért ott végezték el a középiskolát.

 

Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kolozsváron működő Természettudományi és Művészeti Karának dékánja szerint nem veszik el a helyet a magyarországi diákok az erdélyiek elől. A Sapientia mintegy kétezer fős diákságának alig egy-két százaléka érkezik az anyaországból, a magyarországi felvételizők a tandíjmentes helyre is bejuthatnak. Az egyetem célja, hogy vonzza a kelet-magyarországi diákokat is, a határ menti településekről, ugyanis onnan Kolozsvár gyakran könnyebben és olcsóbban megközelíthető, mint Budapest.

 

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem felvételi vizsgáira az utóbbi időben sokkal több magyarországi diák jelentkezik, mint a 90-es években. Többségük Erdélyben született, akik kötődnek a városhoz vagy a régióhoz. A magyarországi diákok számára nincsenek külön helyek fenntartva, a felvételin az erdélyiekkel szállnak versenybe, és ha jó eredményt érnek el, ők is ingyenes oktatásban részesülnek. Csak abban az esetben iratkozhatnak és juthatnak be felvételi nélkül, de fizetés ellenében, ha az angol nyelvű szakot választják.

 

A marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen a színművészeti oktatás hírneve az idén nem csak magyarországiak számára bizonyult vonzónak. Az elsőévesek között van egy felvidéki, Dunaszerdahelyről érkezett diák.

 

Pontosan ugyanolyan feltételekkel jelentkezhetnek a külföldiek a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemre, mint a romániaiak – mondta el a Krónikának Mostis Gergő szóvivő. Évente öt-hat magyarországi jelentkezik felvételire a felsőoktatási intézményben, általában a képzőművészet, illetve az idegen nyelv szakokra. Mostis Gergő szerint a jelenség fő oka, hogy Romániában az egyetemi tandíj jóval kisebb, illetve a megélhetés is jelentősen olcsóbb, mint Magyarországon.

 

A PKE-n a magyarországi jelentkezőknek éppúgy, mint a hazaiaknak, lehetőségük van tandíjmentes helyre bejutni, ösztöndíjat szerezni, illetve helyet kapni az egyetem kollégiumában, ha pedig tandíjköteles helyet szereznek, ugyanannyit fizetnek, mint bárki más.

MTI 

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.