Egyre több magyarországi diák jelentkezik a romániai felsőoktatási intézményekbe: a Babes-Bolyai Tudományegyetem mellett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem is egyre népszerűbb.
A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) jelenleg 80–100 magyarországi diák tanul. Rajtuk kívül évente 200–250 diák tölt egy-egy félévet Kolozsváron Magyarországról. Magyari Tivadar rektorhelyettes a Krónika című kolozsvári napilapnak úgy nyilatkozott: a BBTE az utóbbi években azért vált vonzóbbá a magyarországi diákok számára, mert a legtöbb szakon kizárólag magyar nyelven folyik az oktatás. Korábban néhány tantárgyat magyar tagozaton is csak románul lehetett tanulni. Magyari elmondta, hogy örül annak, hogy a kilencvenes évek gyakorlatától eltérően az erdélyi magyar diákoknak ma már alig egy-két százaléka tanul Magyarországon.
A rektorhelyettes közölte: a felvételi kritériumok teljesen azonosak a hazai és külhoni jelentkezők számára, azonban a mostani szabályok szerint a külföldi, így a magyarországi diákok is csak a tandíjköteles helyekre pályázhatnak, az államilag támogatott helyekre csak román állampolgárok juthatnak be. Magyari szerint Kolozsvárra nemcsak az anyaországból, hanem Spanyolországból is érkeznek szép számmal diákok, akiknek a szülei vendégmunkásként az Ibériai-félszigeten dolgoznak, és ezért ott végezték el a középiskolát.
Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kolozsváron működő Természettudományi és Művészeti Karának dékánja szerint nem veszik el a helyet a magyarországi diákok az erdélyiek elől. A Sapientia mintegy kétezer fős diákságának alig egy-két százaléka érkezik az anyaországból, a magyarországi felvételizők a tandíjmentes helyre is bejuthatnak. Az egyetem célja, hogy vonzza a kelet-magyarországi diákokat is, a határ menti településekről, ugyanis onnan Kolozsvár gyakran könnyebben és olcsóbban megközelíthető, mint Budapest. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem felvételi vizsgáira az utóbbi időben sokkal több magyarországi diák jelentkezik, mint a 90-es években. Többségük Erdélyben született, akik kötődnek a városhoz vagy a régióhoz. A magyarországi diákok számára nincsenek külön helyek fenntartva, a felvételin az erdélyiekkel szállnak versenybe, és ha jó eredményt érnek el, ők is ingyenes oktatásban részesülnek. Csak abban az esetben iratkozhatnak és juthatnak be felvételi nélkül, de fizetés ellenében, ha az angol nyelvű szakot választják. A marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen a színművészeti oktatás hírneve az idén nem csak magyarországiak számára bizonyult vonzónak. Az elsőévesek között van egy felvidéki, Dunaszerdahelyről érkezett diák. Pontosan ugyanolyan feltételekkel jelentkezhetnek a külföldiek a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemre, mint a romániaiak – mondta el a Krónikának Mostis Gergő szóvivő. Évente öt-hat magyarországi jelentkezik felvételire a felsőoktatási intézményben, általában a képzőművészet, illetve az idegen nyelv szakokra. Mostis Gergő szerint a jelenség fő oka, hogy Romániában az egyetemi tandíj jóval kisebb, illetve a megélhetés is jelentősen olcsóbb, mint Magyarországon. A PKE-n a magyarországi jelentkezőknek éppúgy, mint a hazaiaknak, lehetőségük van tandíjmentes helyre bejutni, ösztöndíjat szerezni, illetve helyet kapni az egyetem kollégiumában, ha pedig tandíjköteles helyet szereznek, ugyanannyit fizetnek, mint bárki más.MTI
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
