A legjobb magyarországi egyetemek listája: megjelent a HVG Diploma különszáma

Hatodik alkalommal jelent meg a HVG Diploma különszáma, benne a Felvi rangsoraival: a topegyetemek listájának élén az Eötvös Loránd Tudományegyetem áll, a legjobb főiskolai és egyetemi karok közül pedig idén is a bölcsészettudományi és orvosi centrumok taroltak. Ízelítő a Diploma 2011 tartalmából.

  • Eduline

Eötvös Loránd Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem, Budapesti Corvinus Egyetem és a Debreceni Egyetem – az oktatók és a hallgatók kiválósága alapján ezek a legjobb hazai felsőoktatási intézmények 2011-ben. Idén első alkalommal állította össze a magyarországi főiskolák és egyetemek abszolút rangsorát az Educatio: az élen álló ELTE nem okozott nagy meglepetést, bölcsészettudományi kara ugyanis négy éve vezeti a Felvi kari ranglistáit. A szegedi egyetem vezetői sem lepődhettek meg a dobogós helyezésen, a több mint harmincezer hallgatót oktató intézményt ugyanis már többször a világ ötszáz legjobb egyeteme közé sorolták – elsősorban a kutatók komoly hazai és nemzetközi tudományos eredményeinek köszönhetően.

Januártól a felsőoktatási rangsorokat új, interaktív formában az Eduline.hu-n is megtalálod!

A harmadik legjobb minősítést megszerző Semmelweis Egyetem is évről évre bezsebelheti az ország legjobb általános orvosi karának járó címet, ahogy a topintézmények listájának negyedik helyét elfoglaló Budapesti Corvinus Egyetem is rendre lekörözi a gazdasági képzéseket kínáló intézményeket. A legjobb tíz közé a Debreceni Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Nyugat-magyarországi Egyetem mellett két egyházi felsőoktatási intézmény is bekerült: a Károli Gáspár Református Egyetem oktatóinak és hallgatóinak teljesítménye a hetedik, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemé pedig a kilencedik helyre volt elég.

Kari rangsor: tarolnak az orvosi- és bölcsészkarok

Az összesített kari rangsorban idén is a bölcsészettudományi és az általános orvosi karok diadalmaskodnak: a negyedik éve „címvédő” ELTE-BTK-t a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkara követi – ez utóbbi egy évvel ezelőtt a hallgatói és oktatói kiváltság alapján csupán a hetedik helyezést kapta meg. A Debreceni Egyetem bölcsészettudományi kara is előkelő, negyedik helyen áll, ezzel idén – hosszú évek után – lekörözte a debreceni orvostudományi kart, amelyet a Semmelweis és a szegedi orvosi kar is megelőz.

A bölcsész és az orvosi mellett három képzési terület képviselteti még magát a legjobbak között: a Szent István Egyetem fővárosi székhelyű állatorvos-tudományi kara évek óta kiemelkedik az agrárképzők közül, megőrizve negyedik helyét. A korábbi évek alapján nem meglepetés a Corvinus gazdaságtudományi karának nyolcadik helye sem, ahogy az ELTE-TTK is megtartotta 2009-es helyezését.

Top 10: a legnépszerűbb alapszakok 2010-ben

2010 abszolút kedvence a turizmus-vendéglátás alapszak volt: bár kevesebben jelentkeztek a képzésre, mint egy évvel korábban, még így is csaknem 4400-an jelölték meg első helyen. A diákoknak a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar turizmus-vendéglátás képzéséhez kellett a legtöbb pontot összegyűjteniük (446), a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán 418 pontot, a Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskoláján pedig 409 pontot követeltek meg a jelentkezőktől. A 2010-es felvételi időszak második legnépszerűbb képzése a gazdálkodás és menedzsment lett, amely közel négyezer fiatalt vonzott – nekik a költségtérítéses képzéshez is legalább 406 pontot kellett összegyűjteniük.

Évek óta a top 10-ben szerepel a jogi, valamint a pénzügyi és számviteli alapszak, de 2400 jelentkezővel a legkedveltebb képzések közé tartozik a gépészmérnöki, valamint a mérnök informatikus is – ez utóbbira 2752-en próbáltak bekerülni, kisebb-nagyobb sikerrel. A kommunikáció és médiatudomány, valamint a kereskedelem és marketing azonban veszített a népszerűségéből, igaz, így is közel négyezren jelentkeztek ezekre a szakokra.

2010-ben egyetlen felsőoktatási intézmény sem követelte meg jelentkezőitől a maximális 480 pontot: a legtöbb, 462 és 453 pont a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás, valamint gazdálkodás és menedzsment szakához kellett, de az Eötvös Loránd Tudományegyetem kommunikáció és médiatudomány, jogi, illetve pszichológiai képzéséhez is legalább négyszáz pontra volt szükség.

A HVG Diploma különszámában minden fontos információt megtalálsz az alap- és mesterszakokról – a felvételi tárgyaktól egészen a továbbképzési lehetőségekig. Megismerheted a diplomás pályakövetési rendszer első ízben közzétett (még nem teljes körű) intézményi adatait, valamint öt képzési terület presztízsrangsorát, amelyek a munkáltatók véleménye alapján a diplomák piacképességét mutatják be. Kiderül, milyen elhelyezkedési esélyek várnak rád régióként, és hogy pályakezdőként milyen vállalkozásoknál és cégeknél találhatsz állást. A HVG Diploma különszámot itt rendelheted meg.

eduline
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.