Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem, Budapesti Corvinus Egyetem és a Debreceni Egyetem – az oktatók és a hallgatók kiválósága alapján ezek a legjobb hazai felsőoktatási intézmények 2011-ben. Idén első alkalommal állította össze a magyarországi főiskolák és egyetemek abszolút rangsorát az Educatio: az élen álló ELTE nem okozott nagy meglepetést, bölcsészettudományi kara ugyanis négy éve vezeti a Felvi kari ranglistáit. A szegedi egyetem vezetői sem lepődhettek meg a dobogós helyezésen, a több mint harmincezer hallgatót oktató intézményt ugyanis már többször a világ ötszáz legjobb egyeteme közé sorolták – elsősorban a kutatók komoly hazai és nemzetközi tudományos eredményeinek köszönhetően.
| Januártól a felsőoktatási rangsorokat új, interaktív formában az Eduline.hu-n is megtalálod! |
A harmadik legjobb minősítést megszerző Semmelweis Egyetem is évről évre bezsebelheti az ország legjobb általános orvosi karának járó címet, ahogy a topintézmények listájának negyedik helyét elfoglaló Budapesti Corvinus Egyetem is rendre lekörözi a gazdasági képzéseket kínáló intézményeket. A legjobb tíz közé a Debreceni Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Nyugat-magyarországi Egyetem mellett két egyházi felsőoktatási intézmény is bekerült: a Károli Gáspár Református Egyetem oktatóinak és hallgatóinak teljesítménye a hetedik, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemé pedig a kilencedik helyre volt elég.
Kari rangsor: tarolnak az orvosi- és bölcsészkarok
Az összesített kari rangsorban idén is a bölcsészettudományi és az általános
diadalmaskodnak: a negyedik éve „címvédő” ELTE-BTK-t a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkara követi – ez utóbbi egy évvel ezelőtt a hallgatói és oktatói kiváltság alapján csupán a hetedik helyezést kapta meg. A Debreceni Egyetem bölcsészettudományi kara is előkelő, negyedik helyen áll, ezzel idén – hosszú évek után – lekörözte a debreceni orvostudományi kart, amelyet a Semmelweis és a szegedi orvosi kar is megelőz.
A bölcsész és az orvosi mellett három képzési terület képviselteti még magát a legjobbak között: a Szent István Egyetem fővárosi székhelyű állatorvos-tudományi kara évek óta kiemelkedik az agrárképzők közül, megőrizve negyedik helyét. A korábbi évek alapján nem meglepetés a Corvinus gazdaságtudományi karának nyolcadik helye sem, ahogy az ELTE-TTK is megtartotta 2009-es helyezését.
Top 10: a legnépszerűbb alapszakok 2010-ben
2010 abszolút kedvence a turizmus-vendéglátás alapszak volt: bár kevesebben jelentkeztek a képzésre, mint egy évvel korábban, még így is csaknem 4400-an jelölték meg első helyen. A diákoknak a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar turizmus-vendéglátás képzéséhez kellett a legtöbb pontot összegyűjteniük (446), a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán 418 pontot, a Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskoláján pedig 409 pontot követeltek meg a jelentkezőktől. A 2010-es felvételi időszak második legnépszerűbb képzése a gazdálkodás és menedzsment lett, amely közel négyezer fiatalt vonzott – nekik a költségtérítéses képzéshez is legalább 406 pontot kellett összegyűjteniük.
Évek óta a top 10-ben szerepel a jogi, valamint a pénzügyi és számviteli alapszak, de 2400 jelentkezővel a legkedveltebb képzések közé tartozik a gépészmérnöki, valamint a mérnök informatikus is – ez utóbbira 2752-en próbáltak bekerülni, kisebb-nagyobb sikerrel. A kommunikáció és médiatudomány, valamint a kereskedelem és marketing azonban veszített a népszerűségéből, igaz, így is közel négyezren jelentkeztek ezekre a szakokra.
2010-ben egyetlen felsőoktatási intézmény sem követelte meg jelentkezőitől a maximális 480 pontot: a legtöbb, 462 és 453 pont a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás, valamint gazdálkodás és menedzsment szakához kellett, de az Eötvös Loránd Tudományegyetem kommunikáció és médiatudomány, jogi, illetve pszichológiai képzéséhez is legalább négyszáz pontra volt szükség.
A HVG Diploma különszámában minden fontos információt megtalálsz az alap- és mesterszakokról – a felvételi tárgyaktól egészen a továbbképzési lehetőségekig. Megismerheted a diplomás pályakövetési rendszer első ízben közzétett (még nem teljes körű) intézményi adatait, valamint öt képzési terület presztízsrangsorát, amelyek a munkáltatók véleménye alapján a diplomák piacképességét mutatják be. Kiderül, milyen elhelyezkedési esélyek várnak rád régióként, és hogy pályakezdőként milyen vállalkozásoknál és cégeknél találhatsz állást. A HVG Diploma különszámot
rendelheted meg.
eduline
