Hatodik alkalommal jelent meg a HVG Diploma különszáma, benne a Felvi rangsoraival: a topegyetemek listájának élén az Eötvös Loránd Tudományegyetem áll, a legjobb főiskolai és egyetemi karok közül pedig idén is a bölcsészettudományi és orvosi centrumok taroltak. Ízelítő a Diploma 2011 tartalmából.
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem, Budapesti Corvinus Egyetem és a Debreceni Egyetem – az oktatók és a hallgatók kiválósága alapján ezek a legjobb hazai felsőoktatási intézmények 2011-ben. Idén első alkalommal állította össze a magyarországi főiskolák és egyetemek abszolút rangsorát az Educatio: az élen álló ELTE nem okozott nagy meglepetést, bölcsészettudományi kara ugyanis négy éve vezeti a Felvi kari ranglistáit. A szegedi egyetem vezetői sem lepődhettek meg a dobogós helyezésen, a több mint harmincezer hallgatót oktató intézményt ugyanis már többször a világ ötszáz legjobb egyeteme közé sorolták – elsősorban a kutatók komoly hazai és nemzetközi tudományos eredményeinek köszönhetően.
| Januártól a felsőoktatási rangsorokat új, interaktív formában az Eduline.hu-n is megtalálod! |
A harmadik legjobb minősítést megszerző Semmelweis Egyetem is évről évre bezsebelheti az ország legjobb általános orvosi karának járó címet, ahogy a topintézmények listájának negyedik helyét elfoglaló Budapesti Corvinus Egyetem is rendre lekörözi a gazdasági képzéseket kínáló intézményeket. A legjobb tíz közé a Debreceni Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Nyugat-magyarországi Egyetem mellett két egyházi felsőoktatási intézmény is bekerült: a Károli Gáspár Református Egyetem oktatóinak és hallgatóinak teljesítménye a hetedik, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemé pedig a kilencedik helyre volt elég.
Kari rangsor: tarolnak az orvosi- és bölcsészkarok
Az összesített kari rangsorban idén is a bölcsészettudományi és az általános orvosi karok diadalmaskodnak: a negyedik éve „címvédő” ELTE-BTK-t a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkara követi – ez utóbbi egy évvel ezelőtt a hallgatói és oktatói kiváltság alapján csupán a hetedik helyezést kapta meg. A Debreceni Egyetem bölcsészettudományi kara is előkelő, negyedik helyen áll, ezzel idén – hosszú évek után – lekörözte a debreceni orvostudományi kart, amelyet a Semmelweis és a szegedi orvosi kar is megelőz.A bölcsész és az orvosi mellett három képzési terület képviselteti még magát a legjobbak között: a Szent István Egyetem fővárosi székhelyű állatorvos-tudományi kara évek óta kiemelkedik az agrárképzők közül, megőrizve negyedik helyét. A korábbi évek alapján nem meglepetés a Corvinus gazdaságtudományi karának nyolcadik helye sem, ahogy az ELTE-TTK is megtartotta 2009-es helyezését.
Top 10: a legnépszerűbb alapszakok 2010-ben
2010 abszolút kedvence a turizmus-vendéglátás alapszak volt: bár kevesebben jelentkeztek a képzésre, mint egy évvel korábban, még így is csaknem 4400-an jelölték meg első helyen. A diákoknak a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar turizmus-vendéglátás képzéséhez kellett a legtöbb pontot összegyűjteniük (446), a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán 418 pontot, a Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskoláján pedig 409 pontot követeltek meg a jelentkezőktől. A 2010-es felvételi időszak második legnépszerűbb képzése a gazdálkodás és menedzsment lett, amely közel négyezer fiatalt vonzott – nekik a költségtérítéses képzéshez is legalább 406 pontot kellett összegyűjteniük.
Évek óta a top 10-ben szerepel a jogi, valamint a pénzügyi és számviteli alapszak, de 2400 jelentkezővel a legkedveltebb képzések közé tartozik a gépészmérnöki, valamint a mérnök informatikus is – ez utóbbira 2752-en próbáltak bekerülni, kisebb-nagyobb sikerrel. A kommunikáció és médiatudomány, valamint a kereskedelem és marketing azonban veszített a népszerűségéből, igaz, így is közel négyezren jelentkeztek ezekre a szakokra.
2010-ben egyetlen felsőoktatási intézmény sem követelte meg jelentkezőitől a maximális 480 pontot: a legtöbb, 462 és 453 pont a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás, valamint gazdálkodás és menedzsment szakához kellett, de az Eötvös Loránd Tudományegyetem kommunikáció és médiatudomány, jogi, illetve pszichológiai képzéséhez is legalább négyszáz pontra volt szükség.
A HVG Diploma különszámában minden fontos információt megtalálsz az alap- és mesterszakokról – a felvételi tárgyaktól egészen a továbbképzési lehetőségekig. Megismerheted a diplomás pályakövetési rendszer első ízben közzétett (még nem teljes körű) intézményi adatait, valamint öt képzési terület presztízsrangsorát, amelyek a munkáltatók véleménye alapján a diplomák piacképességét mutatják be. Kiderül, milyen elhelyezkedési esélyek várnak rád régióként, és hogy pályakezdőként milyen vállalkozásoknál és cégeknél találhatsz állást. A HVG Diploma különszámot itt rendelheted meg.edulineAz a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
